A Guiness világrekorder tó az Aral-tótól (tehát a mai Kazahsztántól) egészen Bécsig terjedt és hazánk teljes mai területét ellepte. Számítások szerint a benne lévő vízmennyiség nagyjából tízszerese lehetett annak, mint ami a világ ma létező összes sós és édesvizű tavában megtalálható.
De egyáltalán mi számít tónak? A válasz egyszerű: az a vízfelület, aminek nincs kapcsolata a világtengerekkel. Akkor a Földközi-tenger is tó csak tengernek hívjuk? Nem, mert a Gibraltári-szoroson keresztül kapcsolódik az Atlanti-óceánhoz, igaz, más természetes kapcsolata nem volt egészen a 19. század végéig, amikor a Szuezi-csatorna teremtette ezt meg a Vörös-tengerrel és ezáltal az Indiai-óceánnal. A fenti logikából pedig következik, hogy a Kaszpi-tenger valójában tó, hisz semmi kapcsolata nincs a világtengerekkel, bár vízfelülete hatalmas (371 ezer km2, kicsivel nagyobb mint Németország területe).
De mekkora lehetett a Föld valaha létezett legnagyobb tava? A válasz minket, magyarokat is érint, hisz fölöttünk hömpölygött évmilliókon keresztül. A neve pedig Paratethys volt. Azért para, mert egykor a Tethys-óceán része volt, csak az afrikai kőzetlemez mozgása elzárta tőle és egy időra tóvá vált.
Ősi elefántok és kis bálnák a tóban és környékén
Nagyjából 12 millió éve formálódott (tehát még a legkorábbi, emberszerű csoportok sem láthatták), 2,8 millió négyzetkilométert fedett le. Nyugati határa az Alpoknál, a keleti pedig a mai Kazahsztán területén húzódott. A kereskedelem így kétségtelenül könnyebb lehetett volna mondjuk Bécs és Asztana között. Tudósok szerint nagyobb volt, mint a mai Földközi-tenger. Úszni viszont nem lett volna olyan kellemes benne mint mondjuk a mai Balatonban, mert alapvetően sós volt a vize, írja az iflscience.com.
A formálódás akkor történt, amikor Közép-Európa megemelkedett, így elvágta a világtengerektől nyugati irányba is.
És hogy kik laktak a tó mélyén vagy annak környékén? Különleges élőlények. Például ősi elefántok és a valaha megtalált legkisebb bálna, a Cetotherium rabinini.
Földtörténeti szempontból rövid ideig létezett a tó: nagyjából 6,7-6,89 millió évvel ezelőtt szűnt meg. Maradványai üledékes kőzetek formájában azonban máig velünk élnek. Másfelől a Kárpát-medencében fennmaradt a Pannon-tenger nagyjából 9 millió éven át. Legnagyobb kiterjedése során a Bécsi-medencétől Szerbia déli részéig tartott, a Bakony vagy a Mecsek szigetek voltak benne.
A Pannon-tenger vize egy idő után édessé vált és kb 600 ezer évvel ezelőtt tűnt el teljesen.
Ez is érdekelhet:
- Ősi tengeri szörny koponyáját találták meg Anglia partjainál – Olvass tovább ITT
- Van egy tenger a Földön, amelynek egy partja sincs – Részletek EBBEN a cikkben
Forrás: