10 felfedezés, mely gyökeresen megváltoztatta addigi életünket – 1. rész

„Semmi sem állandó, csak a változás maga” – mondta Hérakleitosz, görög filozófus. Habár a tudomány és a filozófia nem minden esetben jár kéz a kézben, valóban van igazság az antik bölcs életfelfogásában. Míg néhány változás önmagától áll be, néhányakhoz szükség van egy kis emberi közbenjárásra is. Utóbbi történt az alábbi 10 felfedezés esetében is, melyek hatására drasztikus változás állt be az emberiség addigi világképében. Cikkünkben az első ötöt mutatjuk be.

Az első tűzgyújtástól kezdve a kerék feltalálásán át számos találmány segítette, hogy elérkezzünk jelen állapotunkhoz, mely a civilizált emberiség ismereteinek kiszélesedésével járt – írja a Discover Magazine.

DNS

James Dewey Watson, a DNS egyik felfedezője.
Forrás: Wikimedia Commons

Valójában nem is maga a felfedezés, hanem a DNS megismerése volt sarkalatos pont. Már a 19. században megtörtént azonosítása, ám csak a rákövetkező évszázadban kezdtek ismereteket szerezni róla.

De mi is az a DNS? A DNS, azaz a dezoxiribonukleinsav nagyon egyszerűen fogalmazva az a molekula, mely genetikai információt kódol minden egyes élőlény számára. Egy fokkal bonyolultabban pedig a kromoszómák elsődleges összetevője a komplex szervezetek sejtmagjában. Elsőként Friedrich Mieschler svéd fizikus azonosította, majd számos kutató vett részt benne, hogy megismerjék működését, melyek közül James Watson és Francis Crick neve a legismertebb.

A Föld mozog

Már az ókori görögök között is volt olyan, aki úgy vélte, bolygónk helye nem állandó. Ám ez akkoriban még elképzelhetetlen, fals teóriának tűnt legtöbbek számára.

Nikolausz Kopernikusz portréja 1580 körül.
Forrás: Wikimedia Commons

Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász nevére hivatkoznak legtöbben úgy, mint a heliocentrikus világkép megalkotójáéra. 1543-ban ez ellentmondott az addig elfogadott Ptolemaioszi világképnek, mely szerint a Föld nem mozgott. A csillagász elméletéről élete folyamán nem sokan hallottak, ám halála után annál többen figyeltek fel rá. Galileo Galilei is egyetértett vele, teleszkópjával pedig további bizonyítékokat fektetett le Kopernikusz igaza mellett. Johannes Kepler, német matematikus volt az, aki törvényekkel írta le és támasztotta alá azt a ma már evidenciának ható tényt, miszerint a Föld kering a Nap körül.

Elektromosság

Sokan tudják úgy, hogy Benjamin Franklin volt az elektromosság felfedezője, azóta elhíresült papírsárkányos kísérletének köszönhetően. Ám ez az 1752-es kísérlet még csupán azt bizonyította, hogy a villámlás az elektromosság egyik megtestesítője. Valójában Thalész, görög filozófus volt az, aki időszámításunk előtt 600 környékén

Borostyánkő.
Forrás: Wikimedia Commons

először tett említést a statikus elektromosságról, amikor is szőrt dörzsölt borostyánkőhöz, azaz megkövesedett (fosszilis) gyantához. Az elektromosság kifejezést William Gilbert alkotta meg, a görög elektron szóból eredeztetve, mely borostyánkövet jelent.

A „betegségek csíraelmélete”

A csíraelmélet egy olyan tudományos alapelv az orvostudományban, amely számos betegség okát az emberi szervezetbe behatoló majd elszaporodó mikroorganizmusoknak, például baktériumoknak és vírusoknak tulajdonítja. Louis Pasteur volt az elmélet megalkotója, aki sikeresen bebizonyította, hogy az élő mikroorganizmusok erjedést okoznak, mellyel megsavanyítható a tej és a bort. További kísérletei bizonyossá tették, hogy ezek a mikrobák hevítéssel elpusztíthatók – ezt a folyamatot ma pasztőrözésnek nevezzük, a felfedezés pedig mérföldkő volt az egészségügy fejlődésében.

Gravitáció

Sir Isaac Newton portréja 1689-ből.
Forrás: Wikimedia Commons

1687-ben megjelent Isaac Newton forradalmi könyve, a Principia, benne az általa megalkotott gravitációs törvénnyel valamint további három mozgástörvénnyel. Munkája a modern fizika alapkövét jelentette.

Newton elsőként mondta ki, hogy minél nagyobb egy adott test tömege, annál nagyobb erő vagy másnéven gravitációs vonzás hat rá. Ha a tárgyak távolabb vannak egymástól a térben, az az erő csökkenését eredményezi.

Több mint két évszázaddal később, 1915-ben Einstein kiegészítette ezt a relativitás elméletével. Teóriája alapján a gravitáció nem erő, hanem sokkal inkább a téridő görbülete, amelyet a tömeg és az energia jelenléte okoz. Newton és Einstein munkája egyaránt nagy hatással voltak arra, hogy megérthessük a gravitáció jelenlétét, működését.

Ez is érdekelheti:

• 5 lenyűgöző emberi faj, amely mára kihalt
• Így változtatta meg Nagy Károly örökre Európa történelmét

Source: discovermagazine.com