Az ősinek tűnő, de valójában egészen modern templom a Gellért-hegyben

Budapest szívében, a Gellért-hegy meredek oldalában megbújva áll a Gellért-hegyi Sziklatemplom, avagy a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom. Egy nemzeti szentély, mely nem csupán vallási, hanem történelmi és kulturális jelentőséggel is bír. Az épület története gazdag és viharos, mégis a megújulás és a hit szimbólumává vált a magyar pálosrend számára.

Az ötletes tervezés Lux Kálmán és Weichinger Károly nevéhez köthető, akik 1931 tavaszára fejezték be a sziklatemplom építését. Ehhez 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is csatlakozott a Duna felőli oldalon. Ez a kegyhely a magyar pálosok számára készült, akiknek 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, miután rendjüket megszüntették. A templomot számos elnevezéssel illetik, mint például Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang, vagy Szentiván-barlang, vagy Sziklakápolna.

A Sziklatemplom két részből áll: az ősi Szent Iván-barlangból, melyet később átneveztek Lourdes-i Barlangnak, valamint egy mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből, ahol a hőmérséklet télen-nyáron 21 °C. Az építés gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. A Kisegítő Kápolna Egyesület és a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottság megalakulásával elindult az építkezés, eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyatott Szent Iván-barlang terveik alapján.

Építkezés a barlangban

Az építkezés során azonban a tervek változtak, és a barlang természetes üregét robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A pálos rend megalapítása érdekében Besnyő Jenő Gyula és társai Lengyelországban magára öltötték a pálosok fehér ruháját, várva a visszatérést Magyarországra. A pálosok letelepedéséhez szükséges engedélyt Serédi Jusztinián esztergomi érsek adta meg. A rend visszatérése a magyar fővárosba, Budára, igazi örömünnep volt, amit a Budai Napló is megörökített.

Az idők során több nehézséggel is szembesült a Sziklatemplom és a hozzá tartozó kolostor. 1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon, és az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, begyűjtve a pálosokat. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. A sziklatemplom és kolostor elpusztult, de a hit és a vallási hagyományok nem szűntek meg.

Az 1989-es rendszerváltáskor a Magyar Pálos Rend újra megnyitotta a templomot és a kolostort. Az újjáépítés során az épületet pápai nuncius áldotta meg, és az 1960-ban elfalazott Sziklatemplom külső termét Gyulay Endre püspök szentelte fel újra.

A Sziklatemplom ma egy fontos vallási és kulturális központ, ereklyék és műalkotások őrzője. Remete Szent Pál lábszárcsontja mellett a templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült. A Lengyel–Magyar Baráti Társaság által ajándékozott Częstochowai Fekete Madonna másolatát is megtaláljuk a templomban, emlékeztetve a szoros kapcsolatra a lengyel és magyar nép között.

Az újjászületett Sziklatemplom és kolostor a pápai jóváhagyás 700. évfordulóján, 2008. december 3-án újabb mérföldkőhöz ért. Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi Sziklatemplom használati jogát a pálos rendnek.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: