Chile múmiái 1000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak
A múmia szó hallatán valószinűleg mindenkinek az egyiptomi fáraók kiszáradt és bekötözött maradványai jutnak eszébe. Hírnevük ellenére azonban ezek a példányok nem a világ legrégebbi múmiái. Ez a cím a chilei Atacama-sivatagban élő Chinchorro népé, akik már 7000 évvel ezelőtt is mumifikálták halottaikat.
A chinchorro nép, egy ősi part menti vadászó-gyűjtögető kultúra volt az első, amely Kr. e. 5450 körül Chile északi és Peru déli részén. Letelepedésük után nem sokkal a chinchorrók újszerű temetkezési gyakorlatot kezdett alkalmazni, amelynek során halottaikat az őket körülvevő száraz sivatagi homokban tartósították, számol be az IFLScience.
Ezek az ősi temetők régészeti értékük miatt felkerültek az UNESCO Világörökségi Listájára, mivel nemcsak a mumifikáció ezen különös formájába nyújtanak betekintést, hanem abba is, hogyan működtek a chinchorro közösségek, és hogyan épültek fel társadalmilag és spirituálisan. Fontos, hogy az egyiptomiakkal ellentétben, akik a mumifikálást a társadalmi elit számára tartották fenn, ők ezt a rituálét mindenki számára elérhetővé tették.
Hogy néz ki egy chinchorro múmia?
Hogyan mumifikálták tehát a chinchorrók a halottaikat? A folyamat valójában különbözött az egyiptomiak módszerétől. Először is, a testet megfosztották a bőrétől és eltávolították a szerveit. Miután a test üregei megszáradtak, a bőrt visszavarrták. A holttesteket néha nádba, fókabőrbe, vagy akár alpaka gyapjúba csomagolták.
Ezután az arcokat agyaggal borították be, majd egy maszkot helyeztek rá szem- és szájnyílással. Végül a múmiák emberi hajból készült parókát kaptak, mielőtt a sivatagban eltemették őket, abban a reményben, hogy a száraz körülmények örökre megőrzik őket.
Az első chinchorro múmiát 1917-ben Max Uhle német régész dokumentálta, aki néhány holttestet fedezett fel egy tengerparton. Ezek a példányokat akkoriban még nem lehetett pontosan datálni. A szénizotópos kormeghatározási technikák kifejlesztésével már képesek voltak rá, ekkor pedig kiderült, hogy a múmiák több mint 7000 évesek lehetnek.
A több mint 100 évvel ezelőtti első felfedezés óta több száz múmiát találtak a sivatagban. Ezek közül néhányat építkezések során fedeztek fel, vagy kíváncsi állatok forgatták ki őket nyughelyükről.
A Chile északi részén fekvő Aricában élő közösségek már régóta tudnak róluk. Ennek oka, hogy azok közel vannak a felszínhez, így könnyen felfedezhetőek. Az itteni emberek így megtanultak együtt élni a szülőfalujukban szétszórt halottakkal. Örökségük részének tekintik őket, és felelősnek érzik magukat a gondozásukért.
Sok múmia van kitéve az elemeknek
Sajnos, az éghajlatváltozás miatt sok chinchorro sír a rendkívüli időjárási események miatt kerül a földfelszínre, ami a holttesteket kiteszi a viszontagságoknak. Ez komoly hatással lesz a jövőbeni megőrzésükre, mivel a régészek küzdenek a helyreállításukra és megőrzésükre irányuló erőfeszítések finanszírozásáért.
“A múzeumok egy kicsit túlterheltek ezzel a sok anyaggal” – mondta a Guardiannek Bernardo Arriaza, az aricai Tarapacá Egyetem egyik vezető szakértője.
Még a múzeumokban őrzötteket is veszélyeztetik a változó éghajlati viszonyok. A páratartalom emelkedése miatt egyes múmiákból penészgombák nőttek ki, míg mások a rothadás vagy az éhes rovarok martalékává váltak. Mindezeket a kihívásokat súlyosbítja a múmiákat borító anyagok sokfélesége, így mindegyik sajátos tárolási körülményeket igényel.
2022-ben Arica közelében egy új, klimatizált múzeumot építettek a Chinchorro múmiák elhelyezésére. A remények szerint a kifinomult létesítmény segíthet megvédeni a távoli múlt értékes műtárgyait.
Érdemes elolvasni:
