Itt van Putyin új célpontja és már el is kezdődött a “bekerítő” hadművelet?

Oroszország az elmúlt években sikeresen lépett fel Kazahsztánban és Fehéroroszországban is a számára baráti rezsimek fenntartásában, segítésében. Tavaly februárban, a korábbi sikereken felbuzdulva Ukrajna ellen fordult, ám úgy tűnik, hatalmas keleti szomszédunkban nemcsak az ukrán, hanem az orosz hadsereg is kivérzik a fronton, bár Putyinnak kétségtelenül nagyobbak a tartalékai. Ám ez nem akadályozza abban, hogy újabb célpontja legyen a térségben, legalább is erről szólnak a moldovai és amerikai félelmek.

Moldova Európa egyik legkisebb és legszegényebb országa, Románia és Ukrajna közé ékelődve, értelmezhető fekete-tengeri kijárat nélkül. Ráadásul az ország még ennél is fragmentáltabb, jelentő orosz kisebbség lakja, nagyon vékonyka, keleti, Ukrajnával határos része pedig autonóm terület, ahol állandó orosz haderő állomásozik.

Moldova vezetése Maia Sandu elnök vezetésével az Európai Unió (és a NATO) felé gravitálna elsősoran a nagy számú román ajkú (és állampolgárságú) lakosság érzéseire apellálva. Néha még az is felvetődik egyes politikusok részéről, hogy Moldovának egyesülnie kellene Romániával. Különösen Bukarestben vannak ilyen hangok.

Putyin teljes mellszélességgel állhat Transznyisztria mellé

Transznyisztria (vagy a Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság más néven), Moldova oroszajkú és katonaságú területe azonban kissé másképp gondolja ezt a helyzetet és Moszkvában e téren úgy tűnik hatalmas támogatóra lelt. A Kreml minden olyan műveletben érdekelt, ami a régiót Ukrajna hátában destabilizálni tudja, így jelezte, alaposan megvizsgálja egy transznyisztriai Tiraszpolban megtartott kongresszus kérését arról, hogy védje meg őket Kisinyov nyomásgyakorlásától. Ezen az MTI szerint a szakadár moldovai “köztársaság” képviselői vettek részt.

Moldova ugyanis olyan szabályozást fogadott el, miszerint a szakadár régió a központi költségvetésbe kellene befizesse az importvámokból származó jövedelmét. Ez ugyanis 18%-os kiesést jelent a régió költségvetésében. A kongresszus résztvevői ezért “gazdasági blokádról” beszélnek a régió ellen, aminek feloldásához kérték Moszkva segítségét.

Vitalij Ignatyjev, az el nem ismert köztársaság “külügyminisztere” a Rosszija 24 orosz hírcsatornának kijelentette hogy a Dnyeszter melléki entitás mindenekelőtt diplomáciai támogatást vár Oroszországtól.

Az Egyesült Államok Moldova mellett áll

A moldovai elnök szerint a kisinyovi kormány apró lépéseket tesz a régió gazdasági reintegrációjáért. Nemrég Zelenszkijjel együtt egyetértett abban, hogy az orosz fellépést a transznyisztriaiak mellett csupán destabilizálni próbálja e régiót, írja a Reuters. Kijev egyébként is rendszeresen követeli az orosz csapatok kivonását onnan.

Oleg Serebrian, a moldovai miniszterelnök-helyettes pedig arról beszélt, hogy a transznyisztriai kongresszus határozata az orosz segítségkérésről pusztán propaganda.

Washington egyértelműen jelezte: a konfliktusban a regnáló moldovai kormányt támogatja. Beszéltek orosz agresszivitásról és arról, hogy figyelemmel követik a Kreml mozgását a régióban.

1500 orosz katona biztosítja itt a rendet

A szakadár területen mintegy 1500 orosz katona állomásozik; két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár “köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Colbasna faluban lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor abbamaradt.

A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A Dnyeszter menti, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen megalakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó orosz katonaságtól védve.

Chisinau ragaszkodik hozzá, hogy az orosz katonai békefenntartókat nemzetközi mandátummal rendelkező polgári misszióval váltsák fel. A moldovai kormány Reintegrációs Irodája 2022-ben kizárta a konfliktus erőszakos megoldásának lehetőségét.

Ez is érdekelhet:

• Nagyon úgy néz ki, hogy megvan Oroszország következő célpontja – ITT vannak a részletek
• Kiszivárgott, itt van Oroszország terve Moldovával