A világon csak 7 országban tiszta a levegő, hazánkban háromszor szennyezőbb, mint kellene
A világ mindössze hét országában teljesül a biztonságos légszennyezettségi szint 2023-ban, azaz csak ezeken a helyeken megfelelő a levegő – derül ki az IQAir svájci levegőminőség-technológiai vállalat új jelentéséből.
Az Euronews szerint a héten közzétett World Air Quality Report 134 ország, terület és régió több mint 30 ezer megfigyelőállomásának adatai alapján készült.
Ezek közül 124-nél a PM2,5 (finom részecskék) biztonságos szintjét túllépő értékeket találtak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai szerint.
Ezek a mikroszkopikus méretű, 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék mélyen belélegezhetők a tüdőnkbe, és akár a véráramunkba is eljuthatnak.
Ezeket gyakran kapcsolatba hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel, a magas vérnyomással, az asztma fokozott kockázatával, a depresszióval és a szorongással, és persze a korai halállal is.
Mely országokban biztonságos a levegő?
Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Izland, Mauritius és Új-Zéland volt az a hét ország, amely teljesítette az öt mikrogramm/köbméter levegőben (µg/m3) vagy annál alacsonyabb biztonságos határértéket.
Puerto Rico, Bermuda és Francia Polinézia szintén a biztonságos határértékeken belül van.
Európában Izlandon volt a legtisztább a levegő, 4µg/m3 -rel, ezt követte Észtország 4,7µg/m3 -rel és Finnország 4,9µg/m3 -rel.
A szennyezettségi szinteket egy színskála segítségével jelölték, és számos európai ország a zöld kategóriába tartozik, ami a biztonságos határérték kétszeresét jelenti.
A legkevésbé szennyezettek Svédország, Írország, Norvégia, Portugália, Liechtenstein, Dánia, az Egyesült Királyság, Andorra, Lettország, Ukrajna, Hollandia, Luxemburg, Svájc, Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria, Spanyolország és Oroszország.
Az európai városok a 2022-es jelentés óta átlagosan javulást mutattak. 2023-ban 54 százalékuk minősült zöldnek, szemben az egy évvel korábbi 39 százalékkal.
Mennyivel rosszabb a levegő a többi európai országban?
A sárga kategóriába – amely a biztonságos határértéket háromszorosan meghaladó szennyezettségi szintet jelent – az európai országok közül Litvánia, Csehország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Ciprus, Szlovénia és Olaszország tartozott.
Szmog Budapesten. Fotó: Elekes Andor/Wikimedia Commons
Horvátország mutatta a legnagyobb előrelépést 2023-ban a PM2,5-szint csökkentése terén, az éves átlag több mint 40 százalékkal csökkent 2022-hez képest.
Ezt a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével érte el, amelyek eddig az ország energiamixének több mint 31 százalékát teszik ki, ami jóval meghaladja a 23 százalékos uniós átlagot.
Emellett Horvátország olyan irányelveket is bevezetett, amelyek célja, hogy 2033-ra fokozatosan kivonja a szénfelhasználást, 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest, és 2030-ig megszünteti az erdőirtást.
A narancssárga kategóriába – a biztonságos szint akár ötszöröse fölött – Moldova, Románia, Albánia, Görögország, Törökország, Szerbia és Montenegró került.
Bosznia-Hercegovinában 2023-ban 18 százalékkal csökkent a PM2,5-szint 2022-hez képest, de továbbra is a régió legszennyezettebb országa, amelyet Észak-Macedónia követ – mindkettő a piros kategóriába esett a biztonságos határérték ötszörösét meghaladó szennyezettségi szintekkel.
A törökországi Igdir például Európa legszennyezettebb városa, ahol a PM2,5 szintje meghaladja a biztonságos szabvány kilencszeresét.
Hol nem szeretnénk lenni, ha kell egy kis friss levegő?
Itt. Ez például Banglades fővárosa. Fotó: এই হলো অভীক/Wikimedia
A legrosszabb levegőminőségű országok Dél- és Közép-Ázsiában koncentrálódtak, ahol a világ 10 legszennyezettebb városa található.
Az IQAir interaktív világtérképén pedig valós időben is meg lehet mindezt tekinteni. Ezen a linken pedig szintén valós idejű statisztikák számolnak be a legszennyezettebb és legélhetőbb levegőjű városokról.
Az egyáltalán nem irigylésre méltó első helyet Banglades szerezte meg 79,9 µg/m3-el – ez több mint 15-ször magasabb, mint a WHO PM2,5 éves PM2,5 irányadó értéke.
A második helyen Pakisztán végzett, ahol a szintek 14-szeresen meghaladták a biztonságos normákat. Ezt követte India, ahol a PM2,5 szintje 10-szer haladta meg a határértéket. Az országban található a világ négy legszennyezettebb városa is.
Tádzsikisztán és Burkina Faso a negyedik és az ötödik legszennyezettebbek, mindkettőben kilencszeres a PM2,5 értéke a biztonságoshoz képest.
Az IQAir hat jelentésének történetében először fordult elő, hogy Kanada volt Észak-Amerika legszennyezettebb országa, ahol a régió 13 legszennyezettebb városa található.
Miért fontos a levegő adatait is elemeznünk?
A levegőminőségi jelentések fontos felhívásként szolgálnak a szennyezettségi szintek csökkentésére, amelyek általában azokon a területeken a legrosszabbak, ahol sérülékeny és alulreprezentált csoportok élnek.
“A tiszta, egészséges és fenntartható környezet egyetemes emberi jog” – mondja Frank Hammes, az IQAir globális vezérigazgatója. “A világ számos részén a levegőminőségi adatok hiánya késlelteti a határozott fellépést és állandósítja a szükségtelen emberi szenvedést.”
“Ezek adatok életeket mentenek. Ahol a levegőminőséget jelentik, ott intézkednek, és javul a levegő minősége”.
Érdemes elolvasni:
- Hatalmas lemaradásban Budapest a többi európai nagyvároshoz képest
- Drónokkal menthetjük meg a kihalás közelében lévő állatfajokat
Kiemelt kép: depositphotos.com
