7 különös húsvéti hagyomány szerte a világból

Idén a nyugati keresztények március 31-én, a keleti ortodox keresztények pedig május 5-én ünnepelik a húsvétvasárnapot. Bár keresztény ünnep, manapság a húsvét már világszerte egyet jelent a csokoládékkal, a nyuszikkal és a tojásvadászattal. Korábban viszont a labdajátékok és a fadíszítés is a hagyományos húsvéti szokások közé tartoztak.

 Az alábbiakban 7 különleges húsvéti szokást mutatunk be a világ különböző tájairól az Atlas Obscura listája alapján.

Kenyérkatedrális

Forrás: Wikimedia Commons

A szicíliai San Biagio városának lakói minden évben összefognak, hogy helyi gyógynövényekből, gabonafélékből és kenyérből megalkossanak egy hatalmas építményt. Az eredmény a város katedrálisát hivatott megjeleníteni, élelmiszerekből. Az úgynevezett „Archi di Pasqua” készítését már évszázados hagyomány övezi.

Húsvéti vacsora a temetőben

Az ortodox húsvét környékén a grúz temetők minden évben megtelnek borozó, édes kenyeret majszoló és vérvörösre festett tojásokkal játszadozó családokkal. Sírdogálnak, megemlékeznek halottaikról, és legfőképp esznek. Grúziában már régóta hagyomány, hogy az élők tavasszal a temetőkben összegyűlve emlékeznek meg azokról, akik már nem lehetnek velük.

Ukrán paska

Ukrán paska.
Forrás: Wikimedia Commons

Ukrajnában sajnos immár a harmadik húsvét fog háborús helyzetben telni. Az ukrán pékek azonban idén is büszkén készítik el a tradicionális húsvéti édes kenyeret, a paskat. Kelet-Európában több országban is jelen van a kenyérkülönlegesség az ünnepi asztalon, ám leginkább az ukránok fogyasztják. Számtalan módon szokás dekorálni, kereszteket vésnek bele, tornyot készítenek, sőt, néha még madarakat is formáznak paskaból.

Ezt ették csokoládé helyett a britek

Az angolok évszázadokon át valami egészen mást ettek desszertként húsvétkor, mint csokoládétojást: egy édes, gyógynövényes főzetet, valahol a palacsinta és a rántotta állaga között, amelyet tansy néven ismertek. A gyógynövényeknek köszönhetően zöld színben „pompázott” a húsvéti különlegesség.

Zsemlék lógnak a mennyezetről

Forrás: depositphotos.com

Az Egyesült Királyságban húsvétkor nagy múltjuk van az úgynevezett „hot cross bun”-oknak, melyek tulajdonképpen édes zsemlék. Története az ókorból ered, amikor az istenhívők a hajnal istennője, Eostre tiszteletére ették keresztekkel megjelölt édes zsemlét. Később az „Eostre” ünnepét frlváltotta az „Easter” azaz a húsvét, ám a kis finomságok megmaradtak. Sőt, egy időben szokássá vált, hogy a mennyezetről lelógatva egyfajta dekorációnak is használják őket, mely hagyományt még most is ápolnak néhány pubban Nagy-Britannia szerte.

Labdajáték a templomnál

A középkorban az Auxerre-i székesegyházban és egyéb vallási helyeken Észak-Franciországban húsvéthétfőn rendszerint összegyűltek a papok, hogy körbe táncolják a templomot, miközben egy labdát dobáltak. Ennek hagyománya pogány rituálékhoz köthető.

Amerikai tojásfa

Húsvéti tojásfa.
Forrás: Wikimedia Commons

1895 tavaszán Louis C. Tiffany, ólomüveg- és ékszerész jótékonysági ünnepélyt rendezett egy helyi kórház javára. Az esti mulatságok között volt ahúsvéti tojásfa felállítása is, amely különböző színű tojásokkal kápráztatta el a látogatókat. Korábban az amerikaiak is gyakran állítottak húsvétfát, kifújták a tojások belsejét, élénk színűre festették őket, majd szalag- vagy fonaldarabkákkal egy fa ágaira akasztották őket. Manapság ez már nem jellemző a kontinensen.

Ez is érdekelhet:

Miért van négyévente szökőév?

A világon csak 7 országban tiszta a levegő, hazánkban háromszor szennyezőbb, mint kellene