Korábban úgy gondolták, hogy a Hold egy olyan égitest, amit Földünk gravitációja “befogott” vándorlása során és pályára állított. Ez a vélemény akkor változott meg, amikor az első holdkőzetek megérkeztek a sikeres holdraszállást követően.
A Földdel együtt formálódott a Hold?
Égi kísérőnkről ma már elég sokat tudunk, bár még messze nem eleget, különösen a történetével kapcsolatban.
Azt tudjuk, hogy a Naprendszer kezdetben elképesztően veszélyes hely volt, ahol a formálódó csillag körül korong alakban keringett, ütközött, formálódott minden anyag, ami ma a bolygókban, az aszteroidákban, a bolygók körül keringő holdakban található.
A 20. század közepén még úgy hitték, hogy ha nem is a Föld gravitációja fogta be annak idején a Holdat, akkor bizonyára együtt formálódtak ebből a csillagközi anyagból. De nem ez történt.
A Hold és a Föld. Forrás: depositphotos.com
Rövid ideig két hold is keringett a Föld körül az ütközés után
Ezen anyag és az ebből formálódó égitestek természetesen egymással is ütköztek és valami ilyesmi történhetett a proto-Földdel is. Földünket nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer keletkezése után mindössze 60 millió évvel egy Mars-nagyságú égitest találta telibe, az ütközés pedig hatalmas energiákat szabadított fel, a Hold felszínét pedig több tíz vagy akár többszáz millió évig folyékony magma borította akár ezer kilométer vastagságban is.
A NASA szuperszámítógépes szimulációja szerint a proto-Hold ütközése során jelentős mennyiségű anyagot szakított ki a proto-Földből, amiből két hold is kialakulhatott volna. A távolabbi valóban égi kísérőnkké vált, bár egy ideig a szimuláció szerint még volt anyagcsere a Földdel. A másik, vélhetően nagyobb égitest viszont akár kevesebb mint egy órán belül visszazuhant a Földbe.
Íme a szimuláció:
A nagyobbik holdnak köszönhetjük a kisebbet
Ám ezt megelőzően a nagyobbik “hold” gravitációja ellökte a kisebbik holdat, ami így már nem zuhant vissza a Földbe, hanem pályára állt és azóta is égi kísérőnkként váltakoztatja a hónapokat. Ráadásul ma már tudjuk, hogy minden évben 3,8 centiméterrel távolodik tőlünk. Ennek következtébe például eljöhet majd az idő, amikor már nem fogja teljesen eltakarni a Napot napfogyatkozáskor.
És hogy mi a bizonyítékunk arra, hogy a Föld és a Hold közös ősöktől fakad? Számos ilyen van és ezeket mind annak köszönhetjük, hogy a legendákkal ellentétben ténylegesen landoltak emberek és különféle szondák a Hold felszínén és már az első Apollo-küldetés 382 kg holdkőzetet szállított vissza a Földre.
Forrás: Youtube/NASA
Ezek vizsgálata pedig megmutatta, hogy a Föld és a Hold összetétele nagyon hasonló, illetve valaha a Holdat magmaóceán fedte (ami nagy energiájú ütközés során jöhetett létre).
Olvass tovább nálunk:
- Kiszámolták mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás – ITT találod az eredményt
- Kié a Hold? – Cikkünket ITT olvashatod el
Kiemelt kép: depositphotos.com
