Egy német város így biztosította be magát 1700 éve a barbárok ellen

Aachen városának látképe a St. Jakob templommal Forrás: Wikimedia Commons

Az ókor emberének nap mint nap számos nehézséggel kellett megküzdenie. Legyen szó járványokról, hatalommániás uralkodókról, a régmúlt idők civilizációi bőven megsínylették a történelem viszontagságait. Úgy tűnik, a német város, Aachen lakói biztosra szerettek volna menni: erődöt húztak fel, hogy legalább a barbár betolakodók miatt ne fájjon a fejük.

Nem is akármilyet! A nagyjából 1700 évvel ezelőtt épült, tehát római kori erődítmény meglétét már egy ideje sejtették a történészek, ám csak most bizonyosodott be feltevésük. Nemrégiben ugyanis ásatásokat végeztek Aachen macskaköves utcáinál, melyet egy építkezést megelőzően bonyolítottak le. A kapott régészeti eredményekről a város portálján közleményben számoltak be – adta hírül a Live Science.

De honnan tudták, hogy római kori építménnyel van dolguk?

Forrás: Wikimedia Commons

A portál e-mailben vette fel a kapcsolatot az ásatásokat végző vállalat vezetőjével, Donata Kyritz-cel. A szakember elárulta, az erődítmény jelentős eltéréseket mutatott a középkori építményekkel szemben. Az aacheni építménynél ugyanis betonszerű habarcsot is találtak a régészek, illetve a felhasznált kőzetek belső elválasztása is római mintára vall. Mindemellett mérete, alapozásának módszere is kizárja annak lehetőségét, hogy esetleg középkori lelet legyen.

Természetesen ennyi idő elteltével a védelmi építménynek pusztán egy részét tudták feltárni, mely egy 7 méter hosszú, 90 centiméter széles falszakasz. A régészek azt nem tudják, mekkorák lehettek valódi méretei. Pontos alakjáról sincsenek ismereteik, mindamellett úgy vélik, kör alakban épülhetett, így védve a német várost. Ám az biztos, hogy az erődítmény a III. századból származik – hívta fel a figyelmet a Miami Herald.

Barbárok ellen nyújtott védelmet a német város erődítménye

275 és 276 körül ugyanis barbárok (azaz nem római) germán törzsek rablótámadásokat indítottak a város ellen.

Az erődítményt minden bizonnyal az ellenük való védekezés részeként tartották fenn. Arról nincsen adat, hogy voltak-e kifejezetten erre a célra bevetett katonák az erődítménynél, vagy pedig a hősies lakosok maguk védték városukat. Bárhogy is legyen, sikerrel jártak: a történészek nem tudnak olyan adatról, mely szerint Aachent jelentős pusztítások sújtották volna.

De kik is ezek a fosztogató germán népek? A germán törzseknek vándorló életmódot folytató, rendkívül sokszínű csoportjai léteztek. Közös vonásuk volt katonai beállítottságuk, ennek következtében vezetőik is a harcos életmódot hirdették. Ilyen törzsek voltak keleten a gótok, a gepidák és a burgundok, északon a jütök és a sveák, míg nyugaton a longobárdok. A Római Birodalom V. századi hanyatlása felgyorsította vándorlásuk illetve településeik kialakulásának folyamatát.