536, az év, amit az emberiség legrosszabbjának neveznek

A Kr. u. 536-os évet a valaha volt legszörnyűbbként emlegetik az emberi történelemben, amelyet a katasztrófák példátlan egybeesése jellemzett, és amely világszerte pusztítást végzett szinte minden civilizációban.

Thomas Cole – A birodalom útja – Pusztulás (1836). Wikimedia

Az év, amikor minden egyszerre sújtotta az emberiséget

A bizánci beszámolók szürreális sötétségről szólnak, amely hónapokon keresztül borította be a Földet, derül ki az Ancient Origins beszámolójából. Ez egy kolosszális vulkánkitörés következménye volt, amely eltakarta a Nap sugarait, és könyörtelen vulkanikus télbe taszította a világot. Ez a légköri zavar katasztrofális terméskiesésekhez vezetett, és széles körű éhínséget idézett elő, amely Bizánctól Kínáig mindenhol pusztított.

De ha a természet haragja nem lett volna épp elég, halálos járványok söpörtek végig az éhségtől már amúgy is legyengült népességen. Ezek a láthatatlan gyilkosok számtalan életet követeltek és üres városokat hagytak maguk után. Konstantinápoly nyüzsgő utcáitól Kína rizsföldjeiig a világ egyetlen szegletét sem kímélte a betegségek és a halál könyörtelen szorítása.

A régészeti és tudományos bizonyítékok mind alátámasztják ezeket a szörnyű beszámolókat, a jégmagok és a fák évgyűrűinek elemzése kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat az 536-os évben bekövetkezett globális éghajlati fordulatról. Ez az év éles emlékeztetőül szolgál arra, hogy az emberiség milyen sebezhető, ha a természet haragra gerjed.

Érdemes elolvasni:

• Húsvét hozta el az egységes Kárpát-medencét
• Ilyen volt a családtervezés az ókorban