200 évvel megtalálása után megfejtették Ptolemaiosz ókori csillagász kéziratát

Kutatóknak sikerült megfejteniük az ókori görög (Egyiptomban élő római polgár, aki görögül írt) matematikus és csillagász, Ptolemaiosz kéziratát 200 évvel a felfedezése után. A feljegyzést feltehetően a Kr. u. első században írhatták, és Angelo Mai római katolikus bíboros fedezte fel 1819-ben.

Az eredményeket az Archive for History of Exact Sciences című, szakértői értékeléssel ellátott tudományos folyóiratban tették közzé, számolt be a Greek Reporter.

Ptolemaiosz kézirata és a meteoroszkóp nevű műszer

Ptolemaiosz ábrázolása 1584-ből. Wikimedia Commons

Az ősi Ptolemaiosz-kézirat megfejtésére tett erőfeszítések több mint 200 évnyi munka csúcspontját jelentették, amelyen számos kutató dolgozott.

Ennek oka az volt, hogy valaki szó szerint ráfirkált a tetejére. Ráadásul, mint a Jerusalem Post beszámol róla, valaki megpróbálta “megtisztítani” a pergament, hogy Ptolemaiosz eredeti írását tisztábbá tegye. Mégpedig egy erre igen alkalmatlan módszerrel, ugyanis több lapot is reagenssel kezelt. Ez nemhogy nem tette tisztábbá az eredeti írást, de végül sötétbarna foltokkal borította be a pergament, ami még nehezebbé tette az olvasást.

Végül 200 év elteltével a modern módszerekkel sikerült megfejteni a kéziratot, amely egy meteoroszkóp néven ismert tudományos műszerre vonatkozó információkat tartalmaz.

Ezt az eszközt az ókorban a csillagászok használták a csillagok és a távolságok tanulmányozására. Ptolemaiosz meteoroszkópja különösen sokoldalú volt. Többek között képes volt az idő megmondására a napéjegyenlőség vagy a napforduló előrejelzésével, valamint a földrajzi szélesség és a bolygó helyzetének megállapítása.

Ami nem maradt fenn, az a részletes információ arról, hogy a meteoroszkóp hogyan nézett ki és hogyan működött, azon kívül, hogy kilenc gyűrűt tartalmazott. Ez a rejtély azonban végre megoldódhat.

Ptolemaioszi armilláris gömb. Valahogy így nézhetett ki a meteoroszkópnak nevezett eszköz is. Ez a példány a legrégebbi fennmaradt darab. The wub/Wikimedia

A lefordított szöveg szerint a meteoroszkópnak kilenc gyűrűje volt, mindegyik külön névvel és funkcióval ellátva. Az elkészült eszköz lényegében úgy nézett ki, mint egy egymáson belül elhelyezkedő gyűrűk sorozata, amelyek szükség szerint forgathatók.

A felépítését és használatát a kéziratban részletesen ismertették, ami arra utal, hogy az értekezés célja az volt, hogy segítse a szakembereket a használatában, és a tanároknak segítsen bemutatni, hogyan jutnak el bizonyos következtetésekhez.

Ptolemaiosz korának egyik legbefolyásosabb görög csillagásza és földrajztudósa volt. Ő volt az, aki előterjesztette a geocentrikus világképet, amely 1400 éven át érvényben volt. Munkája minden korábbinál több vitát váltott ki.

A római kori Egyiptomban, Alexandriában született Ptolemaiosz mintegy tucatnyi tudományos értekezést írt, amelyek közül három rendkívül fontos volt a későbbi bizánci, iszlám és nyugat-európai tudomány számára.

Érdemes elolvasni:

• Milyen nyelvet beszéltek Amerikában a gyarmatosítás előtt?
• Ilyen volt az udvari bolondok élete a középkorban