Mini titanosaurus: az újonnan felfedezett dínófaj nem illik a sorba
Ha a késő kréta korszakban éltünk volna, akár háziállatként is tarthattuk volna a titanosaurusok Argentínában felfedezett faját.
A Historical Biology nevű folyóiratban megjelent tanulmányban egy új titanosaurus-fajt írtak le Argentínából. A csaknem 70 millió éves sziklákban talált „kisállat” a Titanomachya gimenezi nevet kapta.
Nem véletlenül kapta a „mini” becenevet: tízszer kisebb volt, mint legnagyobb titanosaurus rokonai, így az egyik legkisebb, amit valaha leírtak.
Miért mini a titanosaurus?
A kövületeket a patagóniai Argentína Chubut tartományából gyűjtötték, ahol a tudósok a La Colonia Formációban ástak, írja az IFLScience. Ott fedezték fel a rejtélyes titanosaurus-faj mellső és hátsó végtagjait, bordáinak és csigolyáinak töredékeit – ezzel az első szauropodát a La Colonia Formációból, amelyet valaha is azonosítottak.
Argentína más részein megtalálták a Földön valaha kóborló legnagyobb dinoszauruszokat, köztük a Patagotitan mayorum nevű behemótot. A mérleg másik végén a Titanomachya ül, súlya körülbelül 7 tonna, és – ahogy Riley Black a National Geographicnak írta – egy nagytermetű tehénhez hasonló a mérete. Így körülbelül 10-szer kisebb, mint a Patagotitan.
A titanosaurusok népes családja
A titanosaurusok a szauropoda dinoszauruszok változatos alcsoportja voltak, amelyek a késő jura korszaktól (163,5–145 millió évvel ezelőtt) a kréta időszak végéig (145–66 millió évvel ezelőtt) éltek, írja a Britannica enciklopédia. Titanosaurus-kövületeket az Antarktisz kivételével minden kontinensen találtak, mintegy 40 fajtól. A csoportba tartoznak a legnagyobb ismert szárazföldi állatok, amelyek közül néhány megközelíti a modern bálnák méretét.
A többi szauropodához hasonlóan a titanosauruszok is növényevő négylábúak voltak, hosszú farokkal, hosszú nyakkal és kis fejjel. Abban különböztek azonban a többi szauropodától, hogy a titanosaurusok teste zömökebb volt, végtagjaik pedig szélesebb tartást produkáltak, mint más szauropodák.
A faj fontos evolúciós lépcsőfok lehetett
Titanomachya a maastrichti korszakban élt, a kréta időszak utolsó korszakában, amely megelőzte a tömeges kihalást. Kövületeit egy olyan képződményből gyűjtötték elő, amelyben a hatalmas ragadozóktól a plesiosaurusokig, teknősökig és hüllőkig mindent feltártak. De hamar kiderült, hogy ez a titanosaurus nem olyasmi, amit korábban láttak.
„A talus morfológiája – a sípcsontból érkező erő elosztásáért felelős csont a láb belsejében – korábban soha nem volt látható más titanosaurusoknál, és a Colossosauria és a Saltasauroidea leszármazási vonala között köztes jegyeket mutat, kiemelve evolúciós jelentőségét” – mondta az főszerző, Agustín Pérez Moreno, a CONICET és a Museo de La Plata közleményében.
Behozzák a lemaradást délen
A maradványokat a patagóniai dinoszauruszok korszakának végét célzó projekt részeként tárták fel, amelyet a National Geographic Society finanszíroz, több mint 10 argentin múzeum és egyetem, köztük a Museo de La Plata támogatásával. Célja, hogy pótolja a kréta időszak utolsó 15 millió évével, valamint a régióban ebben az időszakban élt dinoszauruszokkal és gerincesekkel kapcsolatos ismereteink hiányosságát.
Ez egy olyan geológiai időszak, amelyet történelmileg jobban tanulmányoztak az északi területeken, és remélhetőleg a dél felé ásva a tudósok képesek lesznek azonosítani a kihalási mintákat itt a világ többi részéhez képest. A projekt már most betekintést nyújt a dinoszauruszok tájába Patagóniában a késő kréta korszakban.
Mi okozhatta a váltást?
„A Titanomachya felfedezése kiegészíti a korábbi adatokat, amelyek arra utalnak, hogy a kréta végéhez közeledve jelentős ökológiai változás következett be, amelyet a titanosaurusok számának csökkenése és más növényevő dinoszauruszok túlsúlya jellemez, mint a hadrosaurusok” – mondta Diego Pol, a National Geographic Explorer közleményében. „A növényevő dinoszauruszok ökológiai váltása az éghajlat és az élőhelyek változása, valamint az Atlanti-óceán Patagónia nagy része feletti előretörése közepette ment végbe.”
Ez is érdekelhet:
