• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Tárnoki Ágnes Tárnoki Ágnes · 2024.05.15.
· MIX

A halálos gomba, ami ellen nem hat a gyógyszer

C. auris, a halálos gomba

Forrás: Depositphotos

Alig tizenöt éve, hogy beazonosították a Candida auris-t, ami mára már a legveszélyesebb halálos gombák közt van számon tartva. Kutatások visszamenőleg azt is kiderítették, hogy már a 90-es években is létezett valamilyen formában, de akkoriban még nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. A kérdés, hogy mi válthatta ki a gombafajta jelenlegi extrém “viselkedését”.

A legyengült immunrendszerű emberek esetében különösen aggasztó arányban halálos gombafajta egyre ellenállóbb a gyógyszerekkel szemben is – derül ki a Live Science cikkéből. A kutatók szerint az, hogy a C. auris ennyire agresszívvé vált, valószínűleg a klímaváltozással is összefügg.

A Candida auris színre lép

2009-ben Japán orvosok azonosítottak be egy újonnan felfedezett gombafajt, amit egy hetvenéves páciens fülcsatornájának külső részében találtak. Ha megvizsgáljuk a kifejezést, kiderül, hogy a faj a Candida nemzetségű élesztőgombák közé tartozik, az “auris” megkülönböztető jelző pedig a fülre utal, ahonnan az első minta származott.

Ez persze önmagában nem ok az aggodalomra, viszonylag sokszor előfordul az ilyen, a C. auris esete azonban a hasonlókkal ellentétben korántsem izolált. Az elkövetkezendő években ugyanis a világ legkülönböző pontjain bukkant fel a fertőzés, a 2012 és 2015 közti időszakban Indiában, Venezuelában és Dél-Afrikában is előfordultak viszonylag súlyos esetek.

Ilyenkor a mai világban többnyire csak legyintenénk, hiszen a globalizációnak hála a fertőzések (és minden más) terjedésének semmi nem szab határt, de ebben az esetben tényleg semmi kapcsolat nem volt a megbetegedések között.

A gombát először a fülben találták meg

A gombát először a fülben találták meg
Forrás: Depositphotos

A C. aurisszal a mai napig szinte lehetetlen mit kezdeni, így ahol a felüti a fejét, nem is szabadulnak meg tőle egykönnyen. A gombás fertőzések ráadásul nem tartoznak azok közé a betegségek közé, amire az orvosok először gondolnak a tüneteket látva. Sokszor hiába látszik a gyulladás és a fehérvérsejtek magas mennyisége a laboreredményeken, nem feltétlen ismerik fel, hogy mi okozza a tüneteket, és ha igen, akkor sem biztos, hogy tudják kezelni. Ráadásul a gombákra nincsen egy általános “recept”, ami alapján beazonosíthatók, hiszen szinte mindegyik faj más testrészt támad, különböző tünetekkel.

Így terjednek a gombás fertőzések

A betegséget okozó gombák belélegezhetők, esetleg vágásokon és sebeken keresztül kerülhetnek a véráramba. Az ilyen jellegű fertőzések ezenkívül a kórházban, rosszul karbantartott infúziós vezetékek és katéterek révén is terjedhetnek. A  láz és a rossz közérzet gyakori tünetek, de önmagában ez persze nem jelent sokat. Azokban a kórházakban, ahol a C. auris-t azonosították, főként az immunhiányos betegek között terjedt – annak ellenére, hogy a személyről személyre átterjedés ritka az invazív gombák esetében.

A Candida gombatörzs

Forrás: Depositphotos

A halálos gomba térhódítása

Ami ennél is ijesztőbb, hogy ez a gomba a különböző felszíneken hetekig életben marad, még akkor is, ha a páciens már rég nem tartózkodik a kórházban, és azóta a szobáját többször is fertőtlenítették olyan tisztítószerekkel, ami a többi gombafajta esetében maximálisan hatásos. Az Egyesült Államokban 2016-os megjelenése óta a halálos gomba hétféle kórokozóját azonosították be, amelyek gyógyszerrezisztensek.

A C. auris egy évtizeden belül 40 országban ütötte fel a fejét és a klinikai esetek aránya évről évre drasztikusan nő. Ezzel párhuzamosan erősödik az ellenállása is a különböző gombaellenes szerekkel szemben, amivel próbálják féken tartani. Az esetek közül minden harmadik végzetes. De vajon miért van az, hogy a ma már halálos gomba sokáig még csak meg sem betegített senkit, annak ellenére, hogy bizonyíthatóan jelen volt? A válasz a hőmérsékletekben keresendő.

Candida auris - a halálos gomba petricsészében

Candida auris – a halálos gomba petricsészében
Forrás: Wikimedia Commons

Mi köze van ehhez a klímaváltozásnak?

Mivel a legtöbb vírus és baktérium egyébként is a miénkhez hasonló gazdatestről származik, általában figyelmen kívül hagyjuk ezt a tényezőt, de a testhőmérsékletünk a gombás fertőzések nagy részétől képes megvédeni minket. A C. auris azonban legtöbb “rokonától” eltérően akár 42 fokos hőmérsékleten is képes növekedni. A klímaváltozás az ilyen gombafajok ellenállóképessége kapcsán kerül a képbe.

A kutatók szerint a globális felmelegedés jelentős hatással lehet a gombapopulációkra. A melegebb éghajlat hosszútávon értelemszerűen megváltoztatja a hőtűrő és a hőre érzékeny fajok eloszlását, előtérbe helyezve a hőtűrőbb fajokat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy több ilyen, mint láthatjuk, akár halálos gombafaj terjedjen el és kerüljön szorosabb kapcsolatba az emberi populációkkal.

Ezeket is érdemes elolvasni:

A Föld legveszélyesebb tárgya mellett 5 perc is halálos

Videó: A halál barlangja, ahonnan semmi nem jön ki élve

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
biológia egészségügy kutatás orvostudomány tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

  • Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Kapcsolódó cikkek

voyager 1 űrszonda Naprendszer
2025.06.16.

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA


Olvasson tovább
Cochliomyia_hominivorax_legyek
2025.06.15.

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól


Olvasson tovább
Svalbard magtár
2025.06.15.

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére


Olvasson tovább
kvatumóra kutatás tudomány GPS óra
2025.06.15.

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<b>A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA</b>

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

Tovább olvasok
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Tovább olvasok
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4