Elképesztő tévhitek az 1920-as trianoni békeszerződésről

A trianoni békeszerződés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye. Talán éppen azért, mert az egyik legjelentősebb fejezete volt Magyarország történelmének, számos tévhit és legenda övezi.

A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. A szerződés hivatalosan is véget vetett a szövetségesek és a Magyar Királyság közötti háborúnak, újrarajzolta az ország határait, és azt eredményezte, hogy Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint felét.

A trianoni béke Magyarország legsúlyosabb csapása

A szerződés okozta gazdasági és társadalmi felfordulás, valamint az országot ért kollektív trauma olyannyira meghatározta az ország jövőjét, hogy 2020-ban a BBC úgy fogalmazott, hogy

Magyarország számára az 1920-as szerződés olyan nemzeti seb volt, amely a mai napig gennyesedik.

A magyar delegáció megérkezése a Trianoni béketárgyalások lezárásakor a szerződés aláírására. Elöl cilinderben, fehér kesztyűben Benárd Ágost, a küldöttség vezetője Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár kíséretében. Benárd a tiltakozás és ellenállás gesztusaként állva írta alá a dokumentumot. Agence Rol/Wikimedia

Sőt, a Daily News Hungary 2020-as felmérése szerint a magyarok 83%-a úgy vélte, hogy a trianoni békeszerződés volt az ország történelmének legtragikusabb eseménye.

Egy másik, 2020-as kutatás szerint a magyarok többsége egyetértett azzal, hogy „aki magyar, annak a mai napig fáj Trianon”. Az esemény 104. évfordulóján pedig itt van néhány tévhit a trianoni békeszerződésről.

Apponyi Albert 3 nyelven elmondott beszéde

Apponyi Albert 1932-ben Genfben. Vasárnapi Újság/Wikimedia

Gyakran hangzik el, hogy a magyar küldöttség vezetője, Apponyi Albert gróf három nyelven mondta el beszédét a békefeltételekre válaszul.

Bár van benne igazság, nem árt pontosítani rajta. Mint a Rubicon történelmi magazin megjegyzi, Apponyi a mintegy 70 perces beszédét franciául mondta el.

Ezután a legfontosabb részeket angolul foglalta össze, mivel David Lloyd George brit miniszterelnök nem beszélt jól franciául. Végül olaszul Apponyi csak a beszéde legvégén intézett néhány mondatot az olasz miniszterelnökhöz.

Térképhamisítás

A Múlt-kor magazin kiemelte, a sajtóban akkoriban olyan vádak jelentek meg, hogy Magyarország szomszédos államainak képviselői térképeket hamisítottak, hogy meggyőzzék az antant hatalmakat, hogy a maguk javára döntsenek.

Állítólag a kisebb patakokat hajózható folyóként tüntettek fel, hogy befolyásolják az új határokat. Az egyik ilyen vád az volt, hogy a sátoraljaújhelyi csehek hamisan állították, hogy a Ronyva-patak hajózható.

Amikor az antant-bizottság felmérte a területet, a csehek állítólag tüzet gyújtottak a patak partján, pokrócot lengettek fölötte, és azt mondták a franciáknak és a briteknek, hogy egy gőzhajó halad arra.

A legenda pedig gyorsan elterjedt, és 1927-re Budapestre is eljutott. 1938-ban több újságcikk is foglalkozott vele.

A helytörténet és a sátoraljaújhelyi sajtó azonban nem említette a hajózhatósági vitát. Hasonló mesék bukkantak fel Balassagyarmat, Hont és Nógrád megyében az Ipolyról.

Ezekben az esetekben a határkérdések valóban vitatottak voltak, de nem a folyók miatt. A környező országok vágyai olyan stratégiai helyek voltak, mint a nyersanyaglelőhelyek és a vasútvonalak.

Clemenceau gyűlölte magyar menyét, ezért akart bosszút állni

Egy másik botrányos történet Georges Clemenceau francia miniszterelnökkel kapcsolatos. Vagyis botrányos lett volna, ha igaz.

A legenda szerint Clemenceau a trianoni békeszerződéssel akarta megbüntetni a magyarokat, mert a fia egy magyar nőt vett feleségül, akit Clemenceau megvetett.

Bár a miniszterelnök fia valóban magyar nőt vett feleségül, és nem sokkal gyermekeik születése után el is váltak, a történelmi források szerint Clemenceau jó kapcsolatot ápolt menyével.

Clemenceau-nak persze voltak nézeteltérései a magyar politikai elittel, a magyar kérdés nem érdekelte különösebben, sokkal inkább a francia hatalmi érdekekre koncentrált.

Georges Clemenceau. Wikimedia

A románok örömlányokkal akarták Clemenceau-t megzsarolni

Egy másik népszerű, egyben igazán övön aluli állítás Clemenceau-val kapcsolatban az, hogy a román küldöttség 16 prostituálttal próbálta megvesztegetni őt.

Ezzel az állítással kapcsolatban a vasarnap.com nagyon röviden eloszlatta a kételyeket: „ami a prostituáltakat illeti, legyen elég annyi, hogy Clemenceau 1920-ban már 79 éves volt”.

2020-ban lejárt a szerződés

A dívány.hu szerint az egyik legelterjedtebb legenda szerint a szerződés – vagy egy titkos záradék – kimondja, hogy rendelkezései csak 100 évig érvényesek, utána az elcsatolt területek visszakerülnek Magyarországhoz.

A 2020-as felmérésben a válaszadók 14-20 százaléka gondolta úgy, hogy ez a 100 éves korlát nagyrészt vagy teljesen igaz. A trianoni szerződés valójában 1947-ben járt le a második világháborút lezáró békeszerződések aláírásával, így a 2020-as dátum lehetetlenné vált.

A trianoni békeszerződés következményei.

Más, titkos záradékok

A 100 éves lejáratra vonatkozó állítás azzal a tévhittel függ össze, hogy a trianoni szerződés titkos záradékokat tartalmaz. Ez így nem igaz, volt azonban egy levél a francia miniszterelnök által csatolva.

Ez volt a Millerand-féle kísérőlevél, amely kimondta, hogy a Trianonban elfogadott határkiigazítások és szankciók megváltoztathatók, és a francia kormány ebben támogatni fogja a magyar kormányt.

A levél pedig így szólt:

…A szövetséges és társult hatalmak hívek ahhoz a szellemhez, mely őket a béke által megállapított határok kijelölésénél eltöltötte, foglalkoztak azzal a lehetőséggel is, hogy az így kijelölt határ esetleg nem felel meg mindenütt pontosan a néprajzi vagy gazdasági követelményeknek. Lehetséges, hogy egy helyszíni vizsgálat bebizonyítja majd a békeszerződésben vett határok egyes pontokon való megváltoztatásának szükségességét… Ebben az esetben a szövetséges és társult hatalmak hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetség tanácsa, ha a tekintetbe jövő felek egyike azt kívánta, felajánlhassa jó szolgálatait az eredeti határok békés úton való kiigazítására, ugyanazon feltételek mellett, azokon a helyeken, ahol egy határbizottság valamely változtatást kívánatosnak tartott…

Érdemes elolvasni:

• Beriszló Péter, a harcias püspök, akit a török mészárolt le
• René Fonck, az első világháború legsikeresebb pilótája 142 találattal