Videón, ahogy a napvihar elér a Marsra

A Nap most éppen aktivitása csúcsán van 11 éves ciklusában, ami növeli az energiakitörések és részecskék kibocsátásának esélyét.

A közelmúltbeli napviharok gyönyörű sarki fényeket eredményeztek a Földön, és május 20-án a legerősebb napkitörés – egy fényes robbanás, amely látható fényt és röntgensugarakat is tartalmaz – elérte a vörös bolygót, írja a Mashable.

Rögtön ezután egy koronakitörésnek nevezett naprobbanás – a Nap felszínéről érkező energikus részecskék áradata – is megérkezett a Marsra.

Ilyen egy napvihar a Marson

Forrás: DeviantArt/mikeinjapan

Ezek a részecskék becsapódtak a Mars felszínébe, és a NASA Curiosity roverje rögzítette ennek hatását, amit az alábbi videón lehet megtekinteni:

See those moving specks?

Recently, my routine dust monitoring coincided with a major solar event hitting the Red Planet, and the charged particles that hit my camera caused distortions. It’s the biggest radiation surge I’ve detected since landing in 2012! https://t.co/rmowp0RmT4 pic.twitter.com/TAZUghtlhe

— Curiosity Rover (@MarsCuriosity) June 10, 2024

“A május 20-i esemény során annyi energia érte a felszínt, hogy a Curiosity navigációs kameráinak fekete-fehér képei ‘hóval’ táncoltak – fehér csíkokkal és pöttyökkel, amelyeket a kamerákat érő töltött részecskék okoztak” – magyarázta az űrügynökség.

Ellentétben a Földdel, amelynek mágneses mezeje megvédi a felszínt az energikus részecskéktől, a Mars régen elvesztette védő mágneses terét. Így ezek a töltött részecskék közvetlenül érhetik a bolygó felszínét.

Ez volt a legmagasabb sugárzási szint, amit a 2012-ben landolt Curiosity valaha is mért.

A NASA Curiosity nevű roverje. NASA/JPL-Caltech/Wikimedia

“Ha űrhajósok álltak volna a NASA Curiosity Mars rover mellett ebben az időben, 8 100 mikrogrey mennyiségű sugárzást kaptak volna – ami 30 mellkasröntgennek felel meg” – magyarázta a NASA.

Ez önmagában nem halálos mennyiség, de pont annyi, amennyit az emberek nem szeretnének megtapasztalni, különösen nem ismételten.

A NASA-nak azonban komoly tervei vannak arra, hogy már a 2030-as évek elején űrhajósokat küldjön a szomszédba, az Artemis program részeként (amely először 2026-ban visz vissza embereket a Holdra). Ha egy hatalmas napkitörés érné el a védelem nélküli Marsot, a NASA szeretné, ha az űrhajósok menedéket keresnének, lehetőleg egy marsi barlangban, gödörben vagy lávacsőben.

“A sziklafalak vagy lávacsövek további védelmet nyújtanának az űrhajósoknak egy ilyen esemény esetén” – mondta Don Hassler, a Southwest Research Institute tudósa, aki vezeti a Curiosity sugárzásértékelő detektor programját.

“A Mars körüli pályán vagy a mély űrben a dózis aránya jelentősen magasabb lenne.”

Érdemes elolvasni: