Németországban döntöttek a galambok kiirtásáról: Drámai fordulat Limburgban!

Limburg an der Lahnban, egy nyugat-németországi városban az emberek és a galambok közötti kapcsolat drasztikus fordulatot vett. A város megszavazta a 700 galambból álló populáció kiirtását.

Az Euronews szerint állatvédő aktivisták ellenzik azt a tervet, amely szerint sólyomvadászokkal szabályoznák a galambpopulációt, elfogadhatatlannak nevezve azt. A galambok, amelyek mintegy 10000 évvel ezelőtt a háziasított szirti galamboktól származnak, általában jól érzik magukat az emberek közelében, sokan azonban idegesítőnek és undorítónak találják őket. Ennek ellenére vannak, akik inkább gondoskodóak velük szemben, mint például az állatvédő aktivisták.

Június 9-én, az európai uniós választások napján népszavazást tartottak, miután a városi tanács 2023 novemberében ellentmondásos döntést hozott a galambok kiirtásáról. A Der Spiegel szerint a szavazó lakosok valamivel több, mint 53 százaléka, összesen 7530 “igen” szavazat mellett döntött.

Limburg Németország / Forrás: Wikimedia Comms / Készítette: Jean Housen

A galambok elleni terv

A német városban a galambokat egy sólyomvadász segítségével ejtenék csapdába, majd fapálcával elkábítanák őket, majd eltörnék a nyakukat. Ezt a módszert, amelyet eredetileg a tanács javasolt, népszavazáson erősítették meg, amelyre a következő két évben kerül sor.

Marius Hahn polgármester tudomásul vette a polgárok döntését, viszont az állatvédők közül többen is ellenezték ezt a döntést. Tanya Muller, az állatvédők oldalát képviselve, hangot adott az állatvédők felháborodásának, azzal érvelve, hogy elfogadhatatlan a galambok megölése pusztán azért, mert zavarónak tartják őket.

A terv ellenzői

A tervvel kapcsolatban több kritika is megfogalmazódott, miszerint a galambok leölése nemcsak kegyetlen, hanem hatástalan is, mivel a megmaradt madarak szaporodással gyorsan újranépesítik a populációt.

Meglepő módon a tanulmányok kimutatták, hogy a galambok száma a kiirtási erőfeszítések után még növekedhet is. A svájci Bázelben például 1961 és 1985 között kiterjedt selejtezéseket végeztek, összesen mintegy 100 ezer galambot évente, a populáció mégis stabil maradt.

Ezzel szemben a “bázeli modell” néven ismert alternatív megközelítés, amelyet a Pigeon Action nevű csoport vezetett be, az etetés visszaszorítására és a tojások eltávolítására szolgáló galambdúcok telepítésére összpontosított. Ez a stratégia négy év alatt 50 százalékos csökkenést eredményezett a bázeli galambpopulációban.

Fotó: Twitter.com/BadNests

A “galamb helyzet” más városokban

Más európai városok különböző stratégiákat alkalmaznak a galambpopulációik kezelésére. Augsburgban például, amely szintén Németországban található, felügyelt galambdúcokat használ, ahol a tojásokat bábukra cserélik, hogy szabályozzák a létszámot.

Más német városok, mint Kaiserlautern, Ludwigshafen, Mainz, Pirmasens és Zweibrücken hasonló megközelítéseket alkalmaznak galambtornyokkal vagy ellenőrzött fészkelőhelyekkel.

Az Egyesült Királyságban és máshol ragadozó madarakat használnak a galambok számának csökkentésére, bár ez az ürülék helyett látható tetemekhez vezethet. A galambok etetési tilalmának érvényesítésére tett kísérletek vitatottak.

Berlin 2021-ben jogi tanácsot kért ebben a kérdésben, és arra a következtetésre jutott, hogy a városok nem tilthatják meg a galambok etetését a háziasított utódokra vonatkozó jogi kötelezettségek miatt. A kritikusok szerint az etetési tilalmak csak rontják a galambok jólétét, ami a populáció csökkenése helyett rövidebb élettartamhoz és a populáció stagnálásához vezet.

Ez is érdekes lehet:

• 44 ezer éves farkas került elő tökéletes állapotban a szibériai jégből
• A pandák közel sem annyira életképtelennek, mint azt elsőre gondoltuk

Kiemelt kép forrása: depositphotos.com