Magyarország éghajlatának változása – Mit árulnak el a rekordok?

Az éghajlat változása globális kihívást jelent, és Magyarország sem maradhat ki ebből a folyamatból. Vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások történtek Magyarország éghajlatában, és mi a jövő kilátása?

A Központi Statisztikai Hivatal évről évre nyomon követi a hőmérséklet, a csúcsértékek és a csapadék mennyiségének változását. Ezeket az adatokat áttekintve érdekes megfigyeléseket tehetünk, például azt, hogy bár jelen nyár különösen melegnek tűnik, korábban is tapasztaltunk hasonlókat.

Ebben a cikkben a meteorológiai szélsőértékek statisztikájára fogunk összpontosítani, hogy megismerjük, mely hónapok és évek döntötték meg a rekordokat az időjárásban. A KSH statisztikáiból kiderül, hogy mely mérőállomásokon rögzítették a rekorddöntéseket, de most egyszerűsítve csak az országos átlagokat fogjuk vizsgáljuk.

Forrás: Pixabay

A legmelegebb hónapok

A globális felmelegedés komoly probléma, amit az adatok is alátámasztanak. Az utóbbi évtizedekben számos hónap állította fel a melegrekordot, például 2019-ben a legmelegebb június, majd 2021-ben a legmelegebb július következett. Érdekes módon az augusztus még mindig 1992 óta tartó rekordját nem sikerült megdönteni az évszázadban. Összességében 2022-ben mérték Magyarországon a legmelegebb nyarat.

A leghidegebb hónapok

A globális felmelegedés hatásai természetesen a leghidegebb hónapok statisztikáján is láthatók. Az utóbbi évtizedekben ezek a hidegrekordok mind a 2000-es évek előtti időszakból származnak. Például a leghidegebb decemberre 1933-ban került sor, a leghidegebb januárra 1942-ben, a leghidegebb februárra pedig 1929-ben. Azóta ezeket a rekordokat nem sikerült megdönteni. Emellett még említést érdemel a leghidegebb tél rekordja is, amely az 1939 és 1940-es időszakra tehető.

Egyéb rekordok

Fontos megemlíteni a rekordok között a legcsapadékosabb évet, ami 2010-ben volt, valamint a legszárazabb évet, amely 2011-ben következett. Emellett érdemes figyelmet fordítani a mérőállomások rekordjaira is, mivel ezek is tanúsítják a Föld felmelegedését. Például Kiskunhalason 2007-ben mérték a legmagasabb hőmérsékletet, amely 41,9 Celsius fok volt, míg Baján 1942-ben volt a leghidegebb nap, amikor -26,8 Celsius fokot regisztráltak.

Az éghajlati statisztika “fontossága”

Ezeknek a statisztikáknak az elemzése valójában csupán érdekesség, mivel a globális felmelegedés sokkal komplexebb jelenség, mint néhány rekord. Az, hogy ezek a rekordok melyik évben dőltek meg, és mikor fogják újra megdönteni, nem elegendő ahhoz, hogy egyértelműen kijelentsük: “ezek a rekordok okozzák a globális felmelegedést”.

A globális felmelegedés összetett jelenség, amely a Föld átlaghőmérsékletének hosszú távú emelkedését jelenti. Ennek figyelembevételéhez nemcsak a felszíni átlaghőmérsékletet kell figyelni, hanem a felszíni vizek és a troposzféra (Légkörünk legalsó rétege, itt játszódik le az időjárási jelenségek nagy része) hőmérsékletének emelkedését is.

Ez is érdekelhet:

• Honnan tudjuk, hogy egy bolygón megvannak az élethez szükséges alapanyagok?
• Ilyen a hurrikán belülről, amely végigsöpör Észak-Amerikán