A Hold titkai: Új felfedezések az égitest keletkezéséről!

A Hold keletkezésével kapcsolatos általános tudományos nézet szerint körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars méretű, Theia nevű égitest ütközött a korai Földdel. Ez a hatalmas ütközés törmelékeket sodort pályára, amelyek később összeálltak és létrehozták a Holdat. Bár ez az elmélet széles körben elfogadott, a legújabb kutatások új részletekkel és finomításokkal egészítik ki a meglévő modellt. Mik ezek az új részletek?

A jelenlegi elmélet szerint a Hold a Föld és a Theia közötti ütközés során keletkezett törmelékből formálódott. Ez az ütközés nemcsak a Hold létrejöttét eredményezte, hanem anyagot is kilökött a Föld-Hold rendszerből. A földköpeny és a holdi kőzetek összetételének hasonlósága alátámasztja ezt az elképzelést, megerősítve, hogy a Hold anyaga nagyrészt a Földről származik

Forrás: Pixabay

Az égitest története

Kezdetben a Hold jelentősen közelebb keringett a Földhöz, mint most, csupán a mai távolságának körülbelül 5%-ára. Az árapály-erők hatására, amelyek a Föld és a Hold között működnek, a Hold fokozatosan eltávolodott a jelenlegi, átlagosan 384 400 kilométeres távolságára. A Hold felszíne kezdetben olvadt állapotban volt, de idővel kihűlt, lehetővé téve a kéreg, köpeny és mag kialakulását.

A Hold felszínét jelentősen formálták az űrszemét becsapódásai, amelyek kráterek és medencék kialakulásához vezettek. Emellett a vulkáni tevékenység is hozzájárult a holdi “tengerek” kialakulásához, amelyek a nagy, sötét síkságok a Hold felszínén.

Manapság a Hold pályája enyhén elliptikus, és a távolsága a Földtől 364 397 km és 406 731 km között változik. A rendszer korai szakaszában azonban kevésbé volt stabil, és a törmelék részecskék pályája sokkal kiszámíthatatlanabb volt. A csomóponti precesszió, amely a pálya metszéspontjainak fokozatos eltolódását jelenti, segít megérteni, hogyan alakultak ki ezek a korai pályák.

Forrás: Pixabay

Új részletek

A Science Alert szerint Stephen Lepp és csapata a Nevadai Egyetemen vizsgálta a kilövellő anyag dinamikáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy a poláris pályák a legstabilabbak voltak a különböző pályák közül. Azonban, ahogy a Hold az árapály-erők hatására fokozatosan távolodott a Földtől, a poláris pályák létrejöttére alkalmas terület is csökkent. Jelenleg a poláris pályák már nem tekinthetők stabilnak, mivel a Nap által vezérelt csomóponti precesszió dominál.

A kutatás arra is rámutatott, hogy ha jelentős mennyiségű törmelék került volna poláris pályára, az növelhette volna a Föld-Hold rendszer excentricitását. Ez a megállapítás fontos rálátást nyújt arra, hogyan befolyásolhatja a poláris pályákon keringő anyag a Föld-Hold rendszer hosszú távú dinamikáját.

Ez is érdekelhet:

• Megtalálhatták a hiányzó láncszemet a kis és a szupermasszív fekete lyukak között
• Egy új tanulmány szerint kóbor bolygókkal lehet tele a Tejútrendszer