Vikingek és erőszak: Miért volt veszélyesebb az élet Norvégiában, mint Dániában?
Egy friss tanulmány szerint a mai Norvégia területén élt viking kori emberek sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg erőszak következtében, mint dániai kortársaik. Vajon miért haltak meg Norvégia területén? Mit mutat a tanulmány?
A Live Science szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a norvégiai társadalom feltehetően kevésbé volt hierarchikus és központosított, ami hozzájárulhatott az erőszak magasabb arányához. Ezzel szemben Dániában az erőszak valószínűleg ritkábban fordult elő. A tanulmány megkérdőjelezi azokat a korábbi elképzeléseket, amelyek szerint a két régióban hasonló szinten volt jelen az erőszak.
A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
A csontvázak titkai
Történelmi és régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a viking fosztogatók gyakran azon a területen kerültek eltemetésre, amelyet megtámadtak. Ez arra enged következtetni, hogy a Norvégiában és Dániában talált csontvázak nem külföldön elesett fosztogatók maradványai, hanem helyieké, akik saját hazájukban haltak meg. Ez pedig arra mutat, hogy az erőszak nem külföldi hadjáratok során, hanem ezekben a közösségekben zajlott le.
A kutatók összesen 30 norvégiai és 82 dániai viking kori csontvázat vizsgáltak, és jelentős különbséget találtak az erőszakos halálozások arányában. Norvégiában a csontvázak 37%-án találtak halálos erőszakra utaló nyomokat, gyakran pengés vagy szúró fegyverek okozta sérüléseket. Ezzel szemben Dániában mindössze az egyének 7%-a halt meg erőszakos módon, sokan kivégzés áldozataiként, például akasztással vagy lefejezéssel.
A norvégiai csontvázak széles körben, az ország különböző részein kerültek elő, míg a dán maradványok túlnyomórészt az ország középső és keleti régióiból származtak. A csontvázak kora a hatodik és a 11. század között változott, néhányuk még a viking korszakot is megelőzte.
Különbség Norvégia és Dánia között
A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a norvégiai viking temetkezések sokkal gyakrabban tartalmaztak fegyvereket, különösen kardokat, ami arra utal, hogy a norvég viking kultúrában az erőszak, a társadalmi státusz és az identitás szorosan összefüggtek. Norvégiában több mint 3000 viking kori és késő vaskori kardot fedeztek fel, míg Dániában mindössze néhány tucatot. Ez a jelentős különbség arra utal, hogy a fegyverek kiemelkedő szerepet játszottak a norvég társadalomban és a viking közösségekben.
A tanulmány rávilágít a két régió közötti társadalmi szerkezetbeli eltérésekre is. Dániában a viking korban központosítottabb kormányzat működött, nagyobb és bonyolultabb erődítményekkel, ami arra utal, hogy az együttműködés és az erőforrások konszolidációja magasabb szinten valósult meg. Ez a központosítás hozzájárulhatott az erőszak alacsonyabb szintjéhez, mivel a hatóságok feltehetően hivatalos kivégzésekkel tartották kontroll alatt a konfliktusokat és az erőszakos cselekményeket.
A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
A két régióból származó rúnakőfeliratok is értékes információkat nyújtanak a társadalmi struktúrákról. Dániában ezek a feliratok gyakran utalnak társadalmi rangokra és címekre, például a „király” megnevezésre, ami egy rétegzettebb, hierarchikusabb társadalomra utal. A kutatók úgy vélik, hogy ez a társadalmi hierarchia és a központosított kormányzás segíthetett az erőszak kontrollálásában, míg Norvégiában, ahol a társadalom kevésbé volt szervezett, több belső konfliktus alakult ki.
Bár a tanulmány fontos betekintést nyújt a két régió közötti különbségekbe, a szerzők elismerik annak korlátait is. A csontvázak csak egy kis mintát képviselnek a két terület népességéből, így nehéz végleges következtetéseket levonni. Noha ezek a csontok a viking kori leletek legnagyobb gyűjteményei közé tartoznak, az eredmények nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a viking kori Norvégia és Dánia szélesebb társadalmát.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
