Mekkora fenyegetés az orosz doktrína megújítása?

Putyin szerdán bejelentette, hogy módosítják az atomcsapásra felhatalmazó feltételeket az orosz katonai doktrínában, így az atomhatalmak szövetségeseit is behúzta a nukleáris fenyegetésbe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 25-én nyilatkozatban jelentette be Oroszország katonai doktrínájának módosítását. Elárulta, hogy Moszkva minden olyan „agressziót”, amelyet egy atomhatalom által támogat, nem nukleáris állam részéről is Oroszország elleni „közös támadásnak” fog tekinteni, írja a BBC.

Putyin továbbá leszögezte, hogy az új doktrína „egyértelműen megteremti a feltételeket ahhoz, hogy Oroszország áttérjen a nukleáris fegyverek használatára”. Az elnök egyértelművé tette, hogy a készülő változások azt jelentik, hogy Moszkva „fenntartja a jogot” arra, hogy ne csak Oroszország, hanem Fehéroroszország elleni agresszió esetén is használjon nukleáris fegyvereket.

Mit jelent a doktrína módosítása?

„Korábbi fenyegetéseihez képest a legutóbbi figyelmeztetés újdonsága kevésbé a szókimondásában rejlik, mint inkább abban, hogy egy készülő hivatalos dokumentumról van szó” – írja Andreas Umland, a Nemzetközi Viszonyok Svéd Intézetének elemzője a The Moscow Times sorain. „Putyin legutóbbi bejelentései nem változtatnak Oroszország álláspontjának alapelvein. Az orosz katonai doktrína megváltoztatása ugyanúgy a Kreml pszichológiai művelete, mint számos korábbi kísérlete, hogy nukleáris fegyverekkel félemlítse meg Kijev szövetségeseit.”

A katonai doktrína új javasolt módosítása egy újabb kísérlet arra, hogy korlátozzák az Ukrajnának nyújtott nyugati segítséget.

Putyin kijelentését azonban perspektívába kell helyezni. „Az orosz hivatalos dokumentumoknak kevés jelentősége van egy olyan országban, ahol nincs jogállamiság, és ahol az állam önkényesen viselkedik. Kül- és belügyekben a Kreml inkább politikai preferenciák alapján hoz döntéseket, mint jogi aktusok alapján” – magyarázza Umland.

A Nyugatra válaszol

Putyin újabb bejelentései most is a Nyugaton belüli aktuális stratégiai vitákhoz kapcsolódnak. Az egyik kritikus vita arról szól, hogy Ukrajnának több és jobb légi fegyvert kell-e biztosítani. Egy másik pedig arról, hogy engedélyezzék-e Ukrajnának a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatát Oroszországon belül.

Ukrajna több mint két éve támadja az orosz katonai célpontokat a megszállt ukrán területeken, a Krímben, Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban. Ez az öt régió a 2014-es és 2022-es orosz illegális, de hivatalos annexiót követően az ország módosított alkotmánya szerint rendes orosz állami terület.

Az utóbbi időben Ukrajna számos katonai és ipari célpontot is támadott Oroszország nemzetközileg elismert területén. Egy drón még magába a Kremlbe is berepült.

A meglévő orosz katonai doktrína már lehetővé teszi Moszkva számára, hogy nukleáris fegyvereket használjon válaszul a kizárólag hagyományos fegyverekkel végrehajtott külföldi támadásokra. Ukrajna 2022 óta az illegális és legitim orosz állami területekre mért tömeges csapásait és behatolásait a Kreml úgy értelmezhette volna, hogy Moszkva tömegpusztító fegyverekkel való megtorlást engedélyez.

Törvényileg már most bevethetnének atomfegyvert

Oroszország katonai doktrínája 2010 óta megengedi, hogy ezt tegye „az Oroszország elleni, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amikor az állam létét fenyegetik”. Az orosz nukleáris doktrínának ezt a sajátosságát, amely lehetővé teszi az atomfegyverek alkalmazását válaszul a hagyományos fegyverzettel végrehajtott támadásokra, a 2020-as „Az Orosz Föderáció állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén” című dokumentumban megerősítették.

Ennek megfelelően 2014 óta Putyin és társai többször jelezték, hogy készek atomfegyvereket bevetni válaszul a Nyugat által támogatott ukrán fegyveres ellenállásra Oroszország ukrajnai terjeszkedésével szemben hagyományos fegyverzettel. Az „orosz állam puszta léte” kifejezést úgy is lehetett volna értelmezni, hogy az a határok és a légtér sérthetetlenségét jelenti, beleértve az elcsatolt ukrán területek határait is, amelyeket Moszkva Oroszország részeként tart számon.

Pszichológiai hadviselés

Mégsem vetettek be egyetlen atomfegyvert sem. Ez azért van, mert a használatukról szóló szóbeli vagy írásbeli bejelentések nem a valódi akciók előképei. Ezek Umland szerint egy kíméletlen pszichológiai hadviselési művelet részei, amelynek célja Ukrajna önvédelmének felforgatása.

Moszkva nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntését kevésbé a hivatalos doktrína, mint inkább hatalompolitikai megfontolások vezérelnék. „Ha a Kreml úgy gondolja, hogy a tömegpusztító fegyverek bevetése növelné a hatalmát, akkor meg fogja tenni. Inkább a politikai hasznosság, mint a hivatalos jogszerűség, és inkább a stratégiai megfontolás, mint a doktrinális kötelezettség fogja a Kremlt arra késztetni, hogy egyik vagy másik irányba mozduljon el” – írja Umland.

A NATO válaszcsapása elrettenti

Ez azt jelenti, hogy Oroszország valószínűleg nem fog megtámadni egy NATO-tagállamot mindaddig, amíg Moszkva hisz a szövetség kölcsönös védelmi ígéretének komolyságában. Ezzel párhuzamosan a nyugati és más államoknak, amelyek érdekeltek abban, hogy Oroszország ne használjon tömegpusztító fegyvereket Ukrajnában, gondoskodniuk kell arról, hogy a Kreml ne higgye, hogy megúszhatja.

Ez is érdekelhet:

• Zelenszkij „győzelmi tervéről” tárgyalt az amerikai politikusokkal
• Egy rejtélyes szerkezet épül a krími híd mellett