Két csecsemő árulta el Amerika első embereinek történetét

Az alaszkai Tanana-folyó völgyében egy rendkívüli felfedezés szolgált fontos információval az első amerikaiak eredetéről.

Két csecsemőt – akiket Xach’itee’aanenh T’eede Gaay és Yełkaanenh T’eede Gaay, magyarul “napkelte lánygyermek” és “hajnali alkonyat lánygyermek” névre kereszteltek – tártak fel az Upward Sun River lelőhelyen, akik 11 500 éve éltek.

A lepelbe burkolt, kőszerszámok és agancshegyek társaságában örök nyugalomra helyezett gyermekek a Bering-földhídon átkelő telepesek legkorábbi csoportjába tartozhattak, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

Amerika első őslakosai úgy tűnik, hogy szigetugrók voltak

Képernyőfotó: Study of the Antiquities and Middle Ages/YouTube

DNS-ük segítségével megismerhettünk egy rég eltűnt népcsoportot, a beringiaiak néven ismert korai paleo-őslakosokat.

A modern őslakosok csoportjaival ellentétben a beringiaiak az utolsó jégkorszak alatt évezredeken át elszigetelődtek, mivel minden oldalról gleccserek vették körül őket, olvasható a Nature-ben megjelent tanulmányban.

Megtalálásuk után a kutatók végre megfejthették az Amerikába irányuló első vándorlások történetét, amikor az emberek a visszahúzódó jégtakarókat és a vándorló vadakat követték Szibériától egészen Alaszkáig, majd végül az egész kontinensen át.

Az alábbi videó mélyre merül a rejtélyben, és megvizsgálja, hogy a két gyermek maradványa hogyan segítette a régészeket az emberi vándorlás és Amerika benépesítésének megértéséhez.