A Föld legnagyobb élő szervezetét szépen lassan felemésztik

Bár első ránézésre akár hétköznapi erdő is lenne, a tömege alapján a világ legnagyobb élőlényének tekintett Pando (latinul “elterülés”) valójában 47 000 genetikailag azonos törzsből áll, amelyek egy összekapcsolt gyökérhálózatból erednek. Ez a rendszer területre is hatalmas, a “legnagyobbnak” járó címet azonban a tömegével érdemelte ki.

Bár az emberek már legalább 1500 éve használják a környező területet mezőgazdaságra, kereskedelemre, vadászatra vagy éppen nyári pihenőhelyként, egészen a hetvenes évekig nem is tudták, mi is pontosan ez a különös élőlény. Többévezredes története során az organizmus körül egy saját ökoszisztéma is kialakult, ami hosszú ideje zavartalanul működött, de úgy tűnik, most új kihívásokkal kell szembenéznie. 

A világ legnagyobb élőlénye

A Pando nevet viselő képződmény az Egyesült Államokban, Utah államban található, a Wasatch-hegységben. A Science Alert cikkéből kiderül, hogy csupán ez az egyetlen genetikai egyed körülbelül 6000 tonnát nyom, így  a Föld legnagyobb élőlényének járó címet büszkén viselheti. Érdekesség, hogy az ilyen nyárfákból összeálló képződmény egyáltalán nem ritka eset, de az Egyesült Államok területén az ilyenek átlagosan mintegy 1,5 hektár kiterjedésűek, szemben a Pando közel 43 hektárával.

A zölddel jelölt terület mutatja a Pando kiterjedését
Forrás: Wikimedia Commons

Mi a veszély forrása?

A legnagyobb veszélyt a szarvasok és a jávorszarvasok túllegeltetése jelenti. A farkasok és a pumák egykor kordában tartották a számukat, de e ragadozók elvesztése miatt ma már sokkal nagyobbak a csordák. Ezek az állatok egyre inkább a Pando területén gyűlnek össze, éppen azért, mert az erdő védelme miatt nem fenyegeti őket vadászveszély.

Ahogy az idősebb fák elpusztulnak vagy kidőlnek, a fény eléri az erdő talaját, ami elősegíti az új “klonális” szárak növekedését, de amikor az állatok megeszik az újonnan képződő ágak tetejét, azok elpusztulnak. Ez azt jelenti, hogy a Pando nagy részén kevés az új “hajtás”, ami kulcsfontosságú lenne a fennmaradásához.

Ezen felül a világ legnagyobb élőlényét sem kerüli el a klímaváltozás okozta veszély. Bár tudományos tanulmányok nem foglalkoztak kifejezetten a Pandóval, a nyárfaállományok általánosságban különösen fenyegetve vannak. A vízellátás csökkenése és a korábban felmelegedő időjárása különösen megnehezíti a fák számára az új levelek képződését.

Van remény

Annak ellenére, hogy a fent említett tényezők kétségkívül valós veszélyt jelentenek, nem szabad elfejtenünk mindazt, amit a “legnagyobb élőlény” már kibírt a hosszú évek során. Naiv lenne azt gondolni, hogy egy ilyen képződmények ne kellett volna szembenéznie legeléssel vagy különböző természeti katasztrófákkal. Ha csak az emberi tényezőt nézzük, a Pando túlélte a 19. század telepeseit, és azt is, hogy a 20. században fokozatosan egyre többen érkeztek szabadidejükben különböző céllal a térségbe.

Ezenkívül több természetvédelmi csoport és az amerikai erdészeti szolgálat azon dolgozik, hogy megvédje ezt a fát és a hozzá kapcsolódó ökoszisztémát. A Friends of Pando társaság honlapján egyébként 360 fokos videófelvételen is megtekinthető a különleges “nyárerdő”.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Árvíz, földrengés, tornádó – A modern kor természeti katasztrófái Magyarországon

Rájöhettek, hogyan hasznosíthatnák újra kivételes hatékonysággal az elhasznált napelemeket