Árvíz, földrengés, tornádó – A modern kor természeti katasztrófái Magyarországon
Az utóbbi időben a térségben bekövetkező árvizektől hangos a média, és nem ok nélkül. Közép-Európa, és ezen belül Magyarország is viszonylag szerencsés, ami a természeti katasztrófákat illeti, így a hasonló esetek körül mindig nagyobb a felhajtás, mint ott, ahol az ilyesmi a hétköznapok része. Az azonban, hogy az ilyenekre ritkán van példa, természetesen nem jelenti azt, hogy ne lettek volna emlékezetesebb esetek az elmúlt egy-két évszázadban is.
Aki az elmúlt hetekben követte a nemzetközi híradásokat, az biztosan hallott róla, hogy a nemrég hirtelen lezúdult, óriási mennyiségű csapadék mekkora pusztítást okozott a Duna vízgyűjtő területén, elsősorban Alsó-Ausztriában és Csehországban. Az ilyen és ehhez hasonló árhullámok természetesen a folyón lejjebb fekvő országokat és így minket sem kímélnek meg, de nekünk a többi országhoz képest ismét szerencsénk van.
Az 1838-as pesti árvíz
Ugyan a mindössze néhány napja elvonult árvíz is okozott károkat több helyen is a Duna mentén, az országot (különösen a folyószabályozások előtt) ennél sokkal súlyosabb természeti katasztrófák is sújtották már. Az árvízi hajós, azaz Wesselényi Miklós történetét az 1838-as áradás idejéről sokan ismerik, ekkor a folyó vízszintje a hirtelen elolvadt jég következtében emelkedett meg és került víz alá Pest belvárosa, ami később sok épület összedőléséhez is vezetett.
A berhidai földrengés
1985. augusztus 15-én az alig ötezer fős Berhida lakosai reggel fél hétkor különös dologra ébredtek: a házak ablakai remegni kezdtek, a bútorok és egyéb tárgyak pedig furcsa mozgásnak indultak. A Veszprém megyei településen (meg Magyarországon általában) szinte példátlan dolog történt: Berhidát és környékét földrengés sújtotta. A Richter-skála szerinti 4,9 erősségű rengés halálos áldozatot szerencsére nem követelt, de az épületekben, amiket egyáltalán nem erre terveztek, a természeti katasztrófa súlyos károkat okozott.
Bár a környéken élők közül a berhidai esemény is sokakat megrémített, valójában ez a rengés még magyar viszonylatban sem tartozik a legnagyobbak közé. A huszadik század folyamán korábban három, az ötös értéket is meghaladó földmozgást észleltek hazánkban (Kecskeméten, Egerben illetve Dunaharasztiban), az eddigi legerősebb, 6,3-as földrengés pedig 1763-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Komáromot sújtotta. Ebben a természeti katasztrófában nemcsak a város épületeinek egyharmada pusztult el, de több mint hatvan ember is életét vesztette.
A balatonfüredi tornádó
Bár országunk elhelyezkedésének köszönhetően ritkán találkozunk olyan forgószelekkel, mint amik például az Egyesült Államok területén rendszeresen pusztítanak, néha azért előfordul, hogy hasonló szélviharok támadnak a mi térségünkben is. A legemlékezetesebb ilyen eset talán az az 1973 tavaszán a Balaton felett tomboló tornádó volt, ami Balatonfüred látképét hosszú időre megváltoztatta. Ahogy azt a város honlapján idézett visszaemlékezésből megtudhatjuk, a tó vizét is magába szívó tölcsér átmérője egyes szemtanúk szerint a 150 métert is elérhette, a széllökések sebessége pedig a 140 km/h-t is meghaladta. Az orkán a város büszkeségének számító Tagore-sétány fáinak nagy részét gyökerestül kicsavarta vagy kettétörte, így a természeti katasztrófát követő helyreállítási munkák során a ma is álló platánfák csemetéi kerültek a helyükre.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Jó hír: Magyarország a világ legbiztonságosabb országai között
Az ózonréteg regenerálódik: Pozitív jelek az Antarktisz felett!
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mitől volt a Concorde olyan gyors?
Az 50 éve leállt Skynet műhold nem ott van, ahol lennie kéne
Pénteken indul Budapest két legnagyobb karácsonyi vásárja, ingyenes és pénztárcabarát opciókkal
„Új világrendet” hirdetett Putyin nyilvános beszéde után
700 éves, valódi Excaliburt találhattak egy sziklába ragadva
F.D.C. Willard: a macska, aki fizika-tanulmányokat „írt”