A Nagyszebeni kézirat a 16. században íródott, és rakétákról is értekeznek benne
A körülbelül 450 oldalas Nagyszebeni kéziratot 1961-ben fedezték fel, amelyekben számos korabeli dolog mellett egy háromfokozatú rakéta és ember által irányított repülés részleteiről is értekeznek.
Az ősi kézirat, amely majdnem 500 éves, tényleg valódi, és a folyékony üzemanyagról, többlépcsős rakétákról és még ember által irányított rakétákról is szó van benne. A Nagyszebeni kéziratot 1961-ben fedezte fel Doru Todericiu, a Bukaresti Egyetem professzora. A mű körülbelül 450 oldalt tartalmazott, amelyeket a romániai Nagyszebeni város archívumából állítottak helyre, írja az Ancient Code.
Todericiu meglepetésére az ősi szöveg tele volt rajzokkal és technikai adatokkal a tüzérségről, ballisztikáról és a többlépcsős rakéták részletes leírásáról. A kéziratról úgy vélik, hogy egy Conrad Haas nevű osztrák hadmérnök írta 1550 és 1570 között, akit maga Báthory István hívott Nagyszebenre. Haas egyébiránt a Magyar Királyságnak is dolgozott az Erdélyi Fejedelemség mellett.
A Nagyszebeni kézirat egy 16. századi hadmérnök műve
A mű eredete nem teljesen tisztázott, ahogy a szerzője sem, de a történészek szerint valószínűleg Ausztriában született, és a Habsburg Birodalom fegyvergyárának vezetője lett I. Ferdinánd király alatt. A kézirat német nyelven íródott, és a különböző típusú fegyverek építéséről, beleértve – a történelemben először – a többlépcsős rakétatechnológiákról szólt, de részletezi a tűzijátékok és fegyverek kombinációját, a siklóernyő alakú uszonyok tervezését, valamint a folyékony üzemanyag használatával készült keverékek létrehozását is.
Az azonban talán örök rejtély marad, hogy Haas terve beteljesült-e. Egyes állítások szerint 1550-ben rakétakilövést hajtottak végre a településen, viszont erről hivatalos forrás nem maradt fenn. Az azonban jól ismert, hogy Johann Schmidlap, egy 16. századi bajor tűzijátékkészítő és rakétatudományokkal foglalkozó úttörő 1590 körül két- és háromtagú rakétákkal kísérletezett.
Azonban Haas hivatása ellenére is meglepően pacifista húrokat pengetett a kéziratban, még annak ellenére is, hogy a rakéták katonai felhasználásáról is elmélkedik:
„Az én tanácsom a békésebb élet és a háború elkerülése, hagyjuk nyugalomban a puskákat a tárolóban, hogy a golyó ne dördüljön el, a lőpor ne égjen vagy nedvesedjen meg, így a herceg megőrzi a pénzét, a fegyvergyár mestere pedig az életét.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
