Bemutatta a NASA az új műholdakat, amelyekkel a gravitációs hullámok nyomába ered

A NASA új képeket tett közzé hat távcső teljes méretű prototípusáról, amelyek célja a világegyetem parányi változásainak megfigyelése lesz.

A gravitációs hullámok nyomában

Technikusok vizsgálják át a LISA távcsövek egyik prototípusát a NASA Goddard űrközpontban. NASA/Dennis Henry

Október 22-én az ügynökség bemutatta a Laser Interferometer Space Antenna (LISA) projekt mintáját, amelyet az Európai Űrügynökség vezetésével várhatóan 2035 körül indítanak útnak, számolt be a Popular Science.

Bár az eszközök még nem a fejlesztés utolsó fázisában tartanak, amely a gravitációs hullámokat fogja mérni, a bemutatott makett betekintést enged a valós berendezés várható kialakításába, amely új felfedezésekhez vezethet a világegyetem keletkezésével kapcsolatban.

Körülbelül tíz év múlva három gondosan elhelyezett űreszköz, mindegyik két távcsővel felfegyverkezve fog munkához látni. A feladatuk pedig, hogy infravörös lézersugarakat lőjenek egymásra 2,6 millió kilométeres távolságból, hogy a gravitációs hullámok hatásait mérhessék.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA reményei szerint a LISA által felfedezett tér-idő hullámok apró rezdülései új adatokkal szolgálnak majd szupermasszív fekete lyukakról, kettős csillagok ütközéséről, és akár a világegyetem korai pillanatairól is.

Így fog kinézni a LISA a gyakorlatban. Képernyőfotó: NASA

Ehhez azonban először a NASA-nak tesztelnie kell a tervezett szerkezetet

Október 22-én bemutatásra került a LISA űreszköz mintája, az Engineering Development Unit Telescope. Ryan DeRosa, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a bemutató során elmondta, hogy ez a „prototípus útmutatást nyújt számunkra a repüléshez szükséges eszköz fejlesztésében.”

Mindegyik űreszközben helyet kap egy tömör arany-platina kocka, amely visszaveri a lézersugarakat, amik hatalmas távolságokat fognak bejárni.

Azonban a prototípus egy olcsóbb anyagból, egy Zerodur nevű, üvegkerámiából készült, amit egy németországi vállalat gyárt le számukra.

A fő tükör mégis aranybevonatot kapott, hogy a lézersugarakat jobban visszaverje, miközben minimalizálja a hőveszteséget. A NASA szerint a távcső szobahőmérsékleten működik a leghatékonyabban, így ellen kell állnia a világűr szélsőséges körülményeinek.

Bár a LISA indításáig még jó néhány évet kell várnunk, az Ariane 6 rakéta az Európai Űrügynökség francia guyanai központjából fog startolni.

Az ilyen teljes méretű prototípusok, mint a NASA Engineering Development Unit Telescope, nagyban hozzájárulhatnak, hogy a tényleges űreszköz készen álljon a világegyetem zord körülményeire, hogy annak legapróbb erőit tanulmányozhassa.