Hol járnak most a Voyager űrszondák, és merre tartanak?

Már több mint 47 év telt el azóta, hogy a NASA elindította két híres űrszondáját, a Voyager 1-et és 2-t, és csodával határos módon még mindig működőképesek.

A két szerkezethez elképesztő mérföldkövek kötődnek. A Voyager 2 volt például az első ember alkotta tárgy, amely a négy belső bolygónál tovább merészkedett, miközben ikertestvérével számos holdat fedeztek fel a külső óriásbolygók körül, számolt be a Newsweek.

Merre járnak a Voyager űrszondák?

A Voyager 1 űrszonda. Forrás: Wikimédia

Az űrközpont szerint a Voyager 1 csaknem 28,4 milliárd kilométerre van a Földtől – körülbelül 165-ször messzebb van tőlünk, mint mi a Naptól –, ezzel pedig a valaha volt legtávolabbi, ember alkotta objektum, amely már a csillagközi térben van, jóval a Naprendszerünk legtávolabbi bolygóin túl. Ezzel a történet azonban nem ér véget, ugyanis céljuk olyan messzire menni, amennyire csak lehet. Az univerzum azonban nagy hely, így a Voyager 1-nek több mint 38 ezer évbe fog telni, hogy 1,7 fényévre megközelítse az AC+79 3888 nevű csillagot a Zsiráf csillagképben.

Bár a Voyager 1 a csillagközi térben tartózkodik, technikailag még nem hagyta el a Naprendszert, mivel ehhez túl kell jutnia az Oort-felhőn, a Naprendszert körülvevő jeges objektumok távoli, gömb alakú halmazán. A felhő belső peremét körülbelül 300 évbe telhet elérni, és 30 ezer évbe, amíg túljut rajta.

És mi a célállomásuk?

A helioszféra elképesztő mérete, illetve a Voyager űrszondák által bejárt hosszú út. NASA/JPL-Caltech

A Voyager 2 mintegy 20,6 milliárd kilométerre van a Földtől, körülbelül 138-szor messzebb tőlünk, mint mi a Naptól. A Voyager 1-hez hasonlóan a csillagközi térben tartózkodik, de más irányba tart. Pályája alapján 1,7 fényévre közelíti meg a Ross 248 nevű csillagot, nagyjából 40 ezer év múlva, amely egy vörös törpe az Androméda csillagképben. A Naphoz képest az 1-es valamivel több mint 17 kilométert tesz meg másodpercenként, a 2-es pedig 15,4 kilométert. A Voyager 1 a Naprendszer síkja felett halad az űrben, míg a 2-es a sík alatt.

A fedélzetükön egy-egy radioizotópos termoelektromos generátor található, amely évente 4 wattal kevesebb energiát termel, mivel a plutóniumkészletük fokozatosan elbomlik. A mérnökök arra számítanak, hogy mindkét űreszköz 2025-ig legalább egy tudományos műszerrel fog működni, utána azonban valószínűleg csak műszaki adatokat küldenek vissza a Földre.

A NASA becslése szerint az űrszondák körülbelül 2036-ig tartják majd a kapcsolatot a mélyűri hálózattal. Ezt követően a teljesen egyedül folytatják útjukat. Az energiatakarékosság érdekében a NASA kénytelen volt bizonyos műszereket előnyben részesíteni, és a fűtőrendszereket kikapcsolni. Mindkét szonda négy műszerrel működik még, bár sajnos a kamerák, amelyek olyan ikonikus képeket készítettek, mint a Halványkék Pötty, már nem üzemelnek.

Érdemes elolvasni:

• Mi történt a Földdel az emberiség előtt?
• Újabb taggal bővült egy fekete lyuk kettős rendszere
• Kessler-szindróma: a teljes modern kommunikációt kivégezheti az ijesztő jelenség