Kutatók végre kiderítették egy 17 ezer éve élt csecsemő halálának okát

1998-ban Olaszországban egy 17 ezer éve elhunyt csecsemő maradványait tárták fel. A régészek most a rendkívül jól megőrződött maradványok vizsgálata után meg tudták állapítani, hogyan nézett ki a gyermek, és mi vetett véget rövid életének.

A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gyermek testét az olaszországi Monopoliban található Grotta delle Mura-barlangban két sziklatábla alatt találták meg.

A régió melegebb éghajlatához képest olyannyira jól konzerválódott, hogy a holttest fogai elég épek voltak ahhoz, hogy „akár kilenc hangsúlyos vonalat, vagyis a fiziológiai nehézségek jeleit” mutassák, számolt be a Popular Mechanics.

Nem találtak sérülésre utaló nyomot a csecsemőn, de akkor mi okozta halálát?

Fotó: Mauro Calattini; Owen Alexander Higgins et al. Nature Communications, 2024; CC BY-NC-ND 4.0)

A tanulmány társszerzői a Live Science-nek elmondták, hogy „a csecsemő fogainak részletes elemzése lehetővé tette számunkra, hogy következtetni tudjunk a gyermek egészségi állapotára, illetve a terhesség során a gyermek vagy az édesanyja által átélt stresszre. Ez azért nagy jelentőségű, mert erre ritkán van lehetőségünk ilyen pontossággal”.

A gyermek fogzománcában megfigyelt izotópok alapján még arra is tudnak következtetni, hogy nagyjából hol született. A szerzők jelentése szerint a stronciumizotóp-elemzés kimutatta, hogy az anya a terhessége utolsó időszakában a helyi területen tartózkodott.

A csontvázának elemzése alapján a gyermek nagyjából 1 év és 4 hónapos korában halt meg, a DNS-elemzés pedig határozott képet festett a csecsemő külsejéről és halálának okáról.

Megállapították, hogy a gyermeknek „valószínűleg kék szeme, sötét bőre és göndör, sötétbarna vagy majdnem fekete haja volt”, valamint néhány valószínűleg végzetes genetikai mutációval rendelkezett.

„A DNS-elemzés azt is kimutatta, hogy a gyermek két gén, a TNNT2 és a MYBPC3 mutációit hordozza, amelyek a szívizom fehérjéinek termelésében vesznek részt.”

A Live Science cikke szerint ezek a mutációk gyakran vezetnek hipertrófiás kardiomiopátiához, egy nagyrészt genetikai állapothoz, amely miatt a bal kamra falai idővel megvastagodnak és megmerevednek, ami azt jelenti, hogy a szív nem tud elegendő vért befogadni vagy pumpálni.

Halálos sérülésre utaló bizonyítékok hiányában valószínűleg helytálló az a feltételezés, hogy valóban ez a veleszületett szívbetegség volt az, ami végül is az évezredekkel ezelőtt élt gyermek életét követelte.

Érdemes elolvasni:

• Rég eltűnt részletekre bukkantak egy ókori egyiptomi templom belsejében
• Két ősi város maradványát is feltárták a selyemút mentén
• Egy tanulmány szerint a kereket a Kárpátokban találhatták fel 6 ezer éve