A tudósok egy meglehetősen új módszerrel rukkoltak elő, amellyel a jövő asztronautái a Marsra utazhatnak. A vörös bolygó eléréséhez jelenleg hatalmas mennyiségű levegőre, vízre és más erőforrásokra van szükség az emberi élet fenntartásához, emellett a sugárzás is komoly veszélyt jelentene az űrutazók számára.
A földközeli kisbolygókat használnák fel űrutazásra
Ukrán kutatók azonban egy nemrégiben közzétett tanulmányban új megoldást javasolnak. Azzal a kérdéssel nyitnak, hogy miért ne használnánk a Föld, a Mars és a Vénusz közelében mozgó aszteroidákat bolygóközi „ugródeszkaként”? Elvégre mozgásban vannak, így talán maga a kozmosz kínálhat megoldást a bolygóközi utakra.
A Holdra való visszatérés után az emberiség gazdagabbik hányada a Marsot tűzte ki a következő célként. Az átlagosan 225 millió km-re lévő vörös bolygóra való oda-vissza út körülbelül 3 évet venne igénybe, ami számos egészségügyi kockázattal jár.
A Marsra tartó út is jelentősen rövidülhet
A hosszú időn át tartó sugárzásnak és mikrogravitációnak való kitettség miatt az űrhajósok izmai és csontjai annyira legyengülhetnek, hogy visszatéréskor már nem lennének képesek elviselni a Föld gravitációját. A szív- és érrendszer is alkalmazkodna a mikrogravitációhoz, ami szívproblémákat okozhat, emellett pedig a sugárzás hosszú távon növeli a rák kockázatát és károsíthatja az idegrendszert is.
A Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem két kutatója, A. S. Kaszjancsuk és V. M. Resetnyik által publikált tanulmány több mint 35 ezer közeli aszteroida pályáját elemezte, hogy megtalálják a Föld-Vénusz és Föld-Mars közti legjobb lehetőségeket 2020 és 2120 között.
Szerintük ugyanis az aszteroidákat használhatnánk bolygóközi közlekedési eszközként, amik akár 180 napra is lerövidíthetik a félelmetesen hosszúnak tűnő utat. Az elemzés 120 potenciális jelöltet azonosított a Föld, a Mars és a Vénusz közötti utazásokhoz.
Bővül a lista a kihasználható aszteroidákról
Érdekes belegondolni, hogy a rengeteg anyagi forrást felemésztő küldetések helyett a már meglévő, földközeli objektumokat (NEO-kat) használnák. Ezek elméletileg gyorsabb utazást tennének lehetővé, de a sugárzás elleni védelem más technológiai megoldásokat igényelne. A jó hír azonban az, hogy a gyorsabb út alacsonyabb sugárzási kockázattal járna, ezért fontos lenne a megfelelő aszteroida kiválasztása.
A kutatók részletes listát készítettek az adott időben alkalmas földközeli objektumokról, amit az újonnan felfedezett aszteroidák csak tovább bővítenek majd. A NASA NEO Surveyor küldetése is célul tűzte ki, hogy a 140 méternél nagyobb NEO-k több mint 90%-át azonosítsa, ami nagyban hozzájárul majd a kutatáshoz.
Az azonosított aszteroidák közül a méret és a célbolygóhoz való közelség is fontos szempont. A küldetések összességét is alaposan meg kell tervezni. Ha például egy űrhajó hosszabb időt tölt a nyílt űrben, mint egy NEO felszínén, az aszteroida használatának hatékonyságát újra kell értékelni.
Mindez persze még a jövő zenéje, de megfelelő technológiai megoldásokkal egy gondosan kiválasztott aszteroida nemcsak üzemanyagforrás lehetne, hanem a felszíne alatt meghúzódva akár sugárzás elleni védelmet is nyújthatna. Bár jelentős kihívások állnak előttünk, az űrutazás költségeinek és környezeti hatásainak csökkentésére irányuló törekvések miatt mindenképp érdemes tovább kutatni ezt a lehetőséget.
Érdemes elolvasni:
- Ilyen hangja van a Föld mágneses pólusváltásának
- Vajon a ‘félresikerült’ csillagoknak is lehetnek bolygóik?
- Világelsőként termesztettek növényeket holdtalajban magyar kutatók
Forrás: