9 ezer éves bizonyíték van rá, hogy a korai emberek tudtak a dinoszauruszokról

Brazíliai kutatók egy elképesztő felfedezést tettek, ugyanis több mint 9 ezer éves ősi sziklarajzok mellett találtak dinoszauruszlábnyomokat.

A leletre a Sousa-medencében bukkantak, és a kutatást a Scientific Reports című folyóiratban tette közzé a Leonardo P. Troiano, Heloísa B. dos Santos, Tito Aureliano és Aline M. Ghilardi által vezetett csoport, akik szerint Brazíliában az őskori vadászó-gyűjtögetők kreáltak titokzatos sziklarajzokat a dinoszauruszok lábnyomai mellett.

A tanulmány megjegyzi, hogy bár a kutatók 1975-ben azonosították először a kőzetrajzokat, csak nemrég fedezték fel ezeket a véseteket a hatalmas dinoszauruszok lábnyomai közelében. A felfedezést a drónok használata segítette elő. A nyomok szerintük a körülbelül 66 millió évvel ezelőtt véget ért kréta időszakból származó dinoszauruszokhoz tartoznak, és a kutatók szerint szándékosan helyezték ezeket a véseteket a lábnyomok mellé, megjegyezve, hogy egyes kőrajzok mindössze 5-10 centiméterre vannak tőlük, és magukat a lábnyomokat ábrázolhatják.

Fotó: Leonardo B. Troiano, Heloísa B. dos Santos, Tito Aureliano & Aline M. Ghilardi/Scientific Reports

Ez arra utal, hogy a korabeli emberek kíváncsiak voltak a lábnyomokra. Leonardo Troiano, a tanulmány vezető szerzője szerint „azok az egyének, akik a sziklarajzokat készítették, nagyon is tudatában voltak a lábnyomoknak, és valószínűleg éppen ezek miatt választották ki a helyszínt. Lehetetlen lett volna figyelmen kívül hagyni a jelenlétüket. Troiano szerint ezek az ősi emberek nagy érdeklődést mutattak a lábnyomok iránt, és valamilyen módon jelentőségteljesnek tartották őket. Ráadásul Serrote do Letreiro, ami portugálul „Jelzőtábla-hegynek” fordítható, közel van a Dinoszauruszok Völgyéhez, amely több száz megkövesedett dinoszauruszlábnyomról híres.

Troiano és kutatótársai középiskolás diákok egy csoportjával végezték a kutatást, akik tavaly mérték fel a helyszínt és fényképeket is készítettek. A csapat megállapította, hogy a nyomok különböző típusú dinoszauruszokhoz tartoznak, húsevő theropodákhoz, hosszú nyakú sauropodákhoz és kétlábú ornithopodákhoz. A feltárt petroglifák főként vonalakkal és más geometriai vonásokkal kitöltött körökből álló faragványok voltak. Ezeket a műalkotásokat olyan embereknek tulajdonítják, akik 9400 és 2620 évvel ezelőtt éltek a térségben. A csapat szerint félnomád vadászok és gyűjtögetőkről van szó, akik társadalmakba rendeződtek, és kőeszközöket használtak.

„A perforálás során egyfajta kőkalapácsot használunk, hogy a felületen mélyedéseket hozzunk létre, amelyek hasonlítanak a stippeléshez, míg a kaparás során egy követ dörzsölünk a felülethez, amíg az a kívánt vésetet nem alakítja ki” – magyarázta Troiano. A petroglifák kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltatnak a történelmi lakosságról, és fényt derítenek az akkori rituálékra és szokásokra. Troiano úgy véli, hogy a sziklarajzok készítése egy rituálé része lehetett.

Troiano hipotézisét megerősítve Jan Simek, a Tennessee Egyetem antropológia professzora a CNN-nek elmondta, hogy „a tanulmány új példát mutat arra, hogy az ősi emberek hogyan figyelték meg és építették be a tájban található kövületeket hitvilágukba”. Szerinte ez az eset egy újabb régészeti példája annak az „emberi hajlamnak, hogy a képzeletben létrehozott spirituális világot a körülöttünk lévő világ megmagyarázhatatlan dolgaihoz kössük”.