Mindannyiunkban található neandervölgyi és gyenyiszovai DNS is, és ilyen hatással van ránk

Az emberi evolúció története során a Homo sapiens nem volt egyedül, ugyanis őseink hosszú ideig osztoztak életterükön a neandervölgyi és gyenyiszovai emberekkel, találkozásaik pedig napjainkban is formálják megjelenésünket és biológiánkat.

Egy új tanulmány áttekintette az archaikus emberi DNS és a modern emberi genom közötti kapcsolatot. A kutatók szerint a Homo sapiens Afrikából több hullámban vándorolt ki, és különböző eurázsiai régiókban kereszteződött a neandervölgyiekkel. Ennek eredményeként ma élő emberek genetikájában bonyolult, introgresszált DNS-szakaszok találhatók, amelyeket a kihalt rokonainktól örököltünk.

A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak három különböző populációval is kereszteződtek. Minden, nem afrikai származású ember genomjának körülbelül 2%-a neandervölgyi eredetű, míg az óceániai őslakos csoportok további 2-5%-nyi gyenyiszovai DNS-t hordoznak, derül ki az IFLScience beszámolójából.

Hogyan hat ránk az ősi DNS?

Forrás: FB/Neanderthal Museum

A neandervölgyi DNS többek között az orr méretét növelhette, míg a gyenyiszovai gének a száj szélességével állhatnak kapcsolatban. Korábbi kutatások arra is utalnak, hogy a gyenyiszovaiak keskenyebb szájjal rendelkeztek, mint a modern emberek.

Ezen kívül a neandervölgyi gének hatással lehettek a cirkadián ritmusunkra, például hajlamosabbá téve minket a korai ébredésre. A legtöbb örökölt génszakasz azonban az immunrendszer működéséhez kapcsolódik. Ez érthető, hiszen a neandervölgyiek és gyenyiszovai emberek jobban alkalmazkodtak az eurázsiai kórokozókhoz, mint az Afrikából érkezett Homo sapiens. Az őslakosokkal való keveredés lehetővé tette őseink számára, hogy előnyös géneket örököljenek, amelyek természetes szelekcióval továbbadódhattak.

Előnyök és hátrányok

A gyenyiszovai ember. Forrás: PrScr/YouTube

Az immunitást befolyásoló gének közül néhány pozitív hatással van ránk, például a neandervölgyi DNS egy szakasza védelmet nyújthat a súlyos COVID-19 tünetek ellen. Ugyanakkor más gének – például a 3. kromoszómán található neandervölgyi szekvenciák – növelhetik a vírus iránti fogékonyságot.

Egy, a japán népességen végzett elemzés összefüggést talált a gyenyiszovai DNS és bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegség között.

A genetikai történet feltárása

Bár a kutatók sokat tanultak az archaikus emberi gének hatásairól, még mindig számos kérdés maradt megválaszolatlan. Különösen homályos, hogy az egykori fajok közötti génáramlás hogyan hatott az afrikai populációk DNS-ére. Egyesek úgy vélik, egy ismeretlen „szellem” hominidának genetikai nyomai is kimutathatók lehetnek ezekben a csoportokban.

Röviden összegezve tehát, a kutatás szerint a neandervölgyi és gyenyiszovai génekkel való keveredés jelentős funkcionális, fenotípusos és evolúciós következményekkel járt a modern emberre nézve.

Érdemes elolvasni:

• 150 ezer évvel ezelőtti emberi település nyomaira bukkantak régészek
• Eddig ismeretlen emberi fajt fedeztek fel Kínában
• 9 ezer éves bizonyíték van rá, hogy a korai emberek tudtak a dinoszauruszokról