Több száz csontváz van a Himalája egy eldugott tavacskájában, de a szakértők sem tudják, miért

A Himalája egyik elhagyatott zugában, több mint 5 ezer méter magasan egy kis gleccsertó rejtőzik. A Roopkund, vagyis a Csontváz-tó évente csupán egy hónapra fedi fel sötét titkát, amikor a hó olvadása révén a víz áttetszővé válik, és a tó alján több mint háromszáz emberi csontváz lesz látható. A rejtélyes maradványok eredetét és körülményeit még mindig nem sikerült teljesen tisztázni.

Csontvázak százai egy apró tóban

A Roopkund a Trishul-hegy láncai között, teljesen lakatlan területen fekszik, mindössze 40 méter átmérőjű. A csontvázak, melyek a tó alján és körülötte is megtalálhatók, máig sok kérdést hagynak megválaszolatlanul. Bár radiokarbonos és genetikai elemzésekkel megpróbálták kideríteni a maradványok korát és eredetét, sok titok továbbra is homályban maradt, derül ki a Travelo beszámolójából.

A Roopkund, vagy más néven a Csontváz-tó. Schwiki

Számos legenda övezi a tavat

A környékbeli népek számos legendát fűztek a tóhoz, amelyek közül az egyik szerint egy ősi király, Raja Jasdhaval és kísérete a Nanda Devi-hegyhez zarándokolt, ám a hegy istennője dühös volt a király szórakozása miatt, és jégesőt zúdított rájuk. A legenda szerint a király és kísérete a viharban veszett oda. Egy másik helyi hagyomány Nanda Devi istennőhöz kapcsolódik, aki férjével, Shivával a Roopkund tó környékén pihent meg. A tó neve a szépséget jelenti, és a legenda szerint a tó tiszta vize a fáradt istennőt frissítette fel.

Nemcsak ősi maradványokat találtak, ráadásul egész messziről is jöttek ide emberek “meghalni”

A csontvázak között felfedeztek olyan középkori tárgyakat is, mint vas lándzsahegyek, bőrpapucsok és gyűrűk, ami arra utal, hogy az áldozatok nem voltak annyira ősiek. A vizsgálatok különböző korokból származó maradványokat találtak. A legkülönösebb lelet egy csoport Európából, pontosabban a Földközi-tenger térségéből, valószínűleg Görögországból vagy Krétáról származott, és körülbelül 200 évvel ezelőtt éltek.

Az első felfedezést 1942-ben tette Hari Kishan Madhwal, amikor több mint 300 csontvázra bukkant. Az első kutatások után kiderült, hogy a csontok nem japán katonákhoz tartoznak, ahogyan azt először gyanították. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a csontokon kerek tárgyak okozta sérülések láthatóak, ami megerősíti a helyi legendában szereplő jégesőt.

Bár a csontvázak titkai még nem oldódtak meg teljesen, egy dolog biztos: a Roopkund a Himalája egyik legnagyobb rejtélyét őrzi. A helyi kormányzat ökoturisztikai célponttá szeretné fejleszteni, de az egyre növekvő turistaforgalom és a csontvázak eltulajdonítása miatt komoly aggályok merültek fel. A régió védelme és a természetes ökoszisztéma megóvása érdekében további intézkedések szükségesek, hogy a Roopkund és a környék továbbra is megőrizze különleges vonzerejét.