500 év után fedeztek fel egy új részletet Michelangelo egyik festményén

Michelangelo Az utolsó ítélet című freskója a megváltás és kárhozat lélegzetelállító ábrázolásával az egyik legikonikusabb alkotás a világon. A mű a Vatikánvárosban található Sixtus-kápolna oltárfalát borítja, a mester pedig 1536 és 1541 között festette. A freskó számos alakot ábrázol, akik a mennybe emelkednek vagy a pokolba zuhannak az utolsó ítélet napján.

Egy olasz művészettörténész, Sara Penco most egy különleges felfedezést tett. Állítása szerint Michelangelo a bibliai Mária Magdolnát is ábrázolta a freskón, bár egészen idáig rejtve maradt. A szakértő szerint Mária Magdolna, Jézus Krisztus egyik legodaadóbb követője szőke hajjal és sárga ruhában látható, amint a keresztre csókot lehel, számolt be róla a Daily Mail.

500 év után vettek észre új részletet Michelangelo festményén

Az Utolsó Ítélet, Michelangelo festménye a Sixtus-kápolna oltárfalán. Wikimedia

Ha alaposan szemügyre vesszük a freskó jobb szélét, felfedezhetjük a sárga ruhás, szőke nőt, aki a keresztet csókolja – állítja Penco, aki új könyvében, a Mária Magdolna Michelangelo ítéletében című műben részletezi felfedezését. Mélyen meg van győződve róla, hogy ez Mária Magdolna. Szerinte a kereszttel való intimitás, a sárga ruha és a szőke haj, valamint a kontextus mind arra utal, hogy Michelangelo ezzel a figurával ki akarta emelni Magdolna fontosságát.

Penco szerint a keresztet tartó izmos, szinte meztelen férfi nem más, mint Jézus Krisztus maga, és nem Simon, a cirénei, aki a hagyomány szerint a kereszthordozásban segített Jézusnak. Ez azt jelenti, hogy Jézus két különböző formában is megjelenik a freskón: egyszer középen, mint „az ítélkező Krisztus”, és egyszer jobb oldalon, Mária Magdolna mellett, mint „a megváltó Krisztus”.

A keresztet csókoló Mária Magdolna.

A központi ábrázoláson Jézus fényglóriával van körülvéve, mellette a Szűz Mária és számos szent. Bár arcuk eltérő, testtartásukban és világos hajszínükben hasonlóság fedezhető fel. Mindkét ábrázolás szakáll nélkül jeleníti meg Jézust, eltérve a hagyományos szakállas ábrázolásoktól, amelyek a görög Apollón szobrainak hatását tükrözik. Penco elmondása szerint Michelangelo művelt és kiváló festő volt, aki jól ismerte az egyházi dinamikát és az evangéliumokat. Egyszerűen nem felejthette volna el Mária Magdolnát.

Miben változtathatja meg a festmény értelmezését az új felfedezés?

Az utolsó ítélet mintegy 300 alakot ábrázol, és még 500 évvel a befejezése után is heves viták zajlanak a figurák kilétéről. Az új felfedezést Yvonne Dohna Schlobitten, a római Pápai Gergely Egyetem professzora is megerősítette. Méltatta Pencót, szerinte az intuíciójának köszönhetően olyan felfedezést tett, amely meghatározza a művészet lényegét. „Az ikonográfia és a teológia összefonódásával Penco olyan látásmódot teremtett, amely új dimenzióba helyezi a freskót.”

A freskó alsó részén található további érdekesség a mitológiai Minósz alakja, aki a kárhozottak pokolba való bebocsátását felügyeli. Minósz arcvonásai feltűnően hasonlítanak Biagio da Cesenára, egy Michelangelo műveit kritikusan szemlélő papra, aki kortársaként élte meg a mű elkészülését.

Az új értelmezések ismét ráirányítják a figyelmet a reneszánsz mester művének páratlan gazdagságára és rejtett részleteire.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat