Megoldották a teniszpálya alól előbukkant visegrádi templom rejtélyét

A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei nemrég jelentették be, hogy sikeresen feltárták a visegrádi ferences templom szentélyboltozatának rejtélyét.

Az idén tavasszal kezdődött feltárások során, egy teniszpálya alatt, a ferences kolostorhoz tartozó Szűz Mária-templom alapjai kerültek elő. A beomlott kriptából a későgótikus szentély boltozati elemeit is sikerült kiemelni, melyeket 3D szkennelés segítségével rekonstruáltak, számolt be a Lelépő. Az ásatás során több mint száz kőelemet találtak, amelyek alapján hitelesen rekonstruálni lehetett a templom szentélyének egykor gyönyörű hálóboltozatát.

A munkálatok különleges eredménye, hogy kiderült, a szentély alaprajzának másolatai fennmaradtak a bécsi Szent István-székesegyház középkori építőműhelyének tervrajz gyűjteményében. A felfedezés arra utal, hogy a visegrádi boltozat tervei a középkorban nemcsak lokális jelentőséggel bírtak, hanem más építészeti projektekre is hatással lehettek.

A kőelemek között számos kőfaragójel is előkerült, amelyek a középkor építőmestereinek jelképeiként és bérezési nyilvántartásaik részeként szolgáltak.

Ezek gondosan bevésett vonalak, amelyek az egyes mesterek keze munkáját azonosítják. A visegrádi szentélyboltozat esetében különösen érdekes, hogy három kődarabon is egy ismert kőfaragójelre bukkantak, amely Anton Pilgram, a morva származású, brünni és bécsi mester munkásságára utal.

Anton Pilgram a középkori Közép-Európa egyik legjelentősebb építésze volt. 1500 és 1511 között Brünnben városi építőmesterként dolgozott, és olyan projektek fűződnek a nevéhez, mint a plébániatemplom, a városháza és egy városkapu építése. 1511-ben Bécsbe költözött, ahol a Szent István-székesegyház építőpáholyának vezetését vette át. Nevéhez kötődik a templom híres szószéke és gazdagon díszített orgonaerkélye. A szakértők szerint Pilgram korai munkái között szerepel a visegrádi ferences templom szentélyének boltozata is, amelyet 1498 és 1500 között készíthetett kőfaragóként.

A visegrádi boltozat térgörbe bordás kialakítása, valamint a rajta található kőfaragójelek alátámasztják ezt a feltételezést. A kutatók úgy vélik, hogy Pilgram a szentély terveinek egy másolatát magával vihette Brnoba, majd később Bécsbe is. Ez magyarázza, hogy a visegrádi templom boltozatának tervei miért szerepelnek a Stephanskirche középkori tervrajz gyűjteményében.

A feltárást végző Mátyás Király Múzeum szakértői kiemelték, hogy Anton Pilgram az első olyan építőmester Közép-Európában, aki saját kőfaragójeleit használva emléket állított önmagának. Az építészeti örökség ily módon történő megőrzése ritka és különleges lehetőséget nyújt a középkori mesterek azonosítására.

Ez a felfedezés nemcsak a visegrádi ferences templom történetének megértéséhez járult hozzá, hanem egyedülálló betekintést nyújtott a középkori építészet mesterfogásaiba és nemzetközi kapcsolatrendszerébe is. A kutatás újabb példája annak, hogyan őrződtek meg és terjedtek el az építészeti tudás elemei a középkori Európában.

Érdemes elolvasni:

• Újabb öt alkalom, amikor a középkori magyar történelem másképpen alakulhatott volna
• Budapest legrégibb gimnáziumát 1687-ben alapították
• Hogyan tartották advent ünnepét a középkorban?