Az eddigi elmélet a következő volt: 4,6 milliárd évvel ezelőtt jött létre a Nap. A Nap körül keringő gázból és porból, tömörödéssel formálódott a Föld. Ez az ős-Föld ütközött egy Mars-nagyságú égitesttel, ami jelentős mennyiségű anyagot szórt a világűrbe a Föld anyagából: ebből született a Hold, a csillagászok szerint nagyjából 4,35 milliárd évvel ezelőtt. Egy új kutatás szerint azonban sokkal korábban és volt egy köztes szakasz is.
Azok a fránya cirkonok
A holdkőzetek többsége 4,35 milliárd éves, amely az egykori magmaóceán megszilárdulása után keletkezett. Így adódik az egyszerű következtetés: maga a Hold is 4,35 milliárd éves kell legyen. Csakhogy egy új, Nature-ben publikált cikk amerikai, francia és német szerzői szerint valójában sokkal korábban, 4,53 milliárd éve keletkezett égi kísérőnk. Elméletük pedig számos furcsaságot megmagyaráz.
Itt vannak például rögtön a cirkon kristályok, amelyek közül kettőt a kutatók 4,46, illetve 4,51 milliárd évesnek találtak. A cirkon kialakulása során előszeretettel magába fogadja az uránt (U), de kizárja az ólmot (Pb). Az évmilliók alatt azonban a benne lévő radioaktív urán lassan ólómmá alakul. Így könnyen mérhetővé válik az adott kőzet kora.
Ha viszont ezek a Hold-béli cirkonok 4,46, illetve 4,51 milliárd évesek, akkor az súlyos kérdéseket vet fel a Hold legfeljebb 4,35 milliárd évesre belőtt korára vonatkoztatva, hacsak nem földönkívüliek érkeztek, akik megszórták egy kissé idősebb cirkonkristállyal a Hold felszínét.
Újra megolvadhatott a Hold felszíne
A Science Alert cikke szerint azonban ennél sokkal elfogadhatóbb magyarázata van a tudósoknak. Szerintük volt egy köztes állapota a Holdnak, amivel eddig nem számolt senki. A Mars-nagyságú égitest becsapódása az ős-Földbe 4,53 millió éve történt, ezt követően azonban a Hold felszíne újra megolvadt.
Ennek oka, hogy az égitestek nem körpályán mozognak egymás körül, hanem annál sokkal laposabb keringési pályán. Ilyenkor a keringő égitestet a keringési középponthoz közelebbi részén nagyobb gravitáció éri, míg a távolabbi részét kisebb. Ez feszültséget ébreszt és hőt gerjeszt és újra megolvasztja a felszínt. Ez történhetett szerintük a Holddal is 4,35 milliárd éve.
A felszíni kőzetek tehát 4,35 milliárd évesek, míg a korábban keletkezett cirkon idősebb.
Kevesebb becsapódásnyom
Mindez azt is jelenti, hogy a Föld 4,54 milliárd éves, míg a Hold 4,43-4,53 milliárd éves lehet, tehát szinte végig velünk volt égi kísérőnk is.
Az elmélet magyarázza azt is, hogy miért van kevesebb becsapódásnyom a Hold felszínén, miközben már akkor létezett, amikor a Naprendszerben még rengeteg becsapódásra alkalmas törmelék keringett. A kutatók szerint a becsapódások megtörténtek, ám az újraolvadás és az újraszilárdulás miatt ezek ma már nem látszanak.
A Föld felszínén nagy mennyiségű olyan kőzet van, ami becsapódás során került ide, a Hold felszínén kevesebb, mert – e magyarázat szerint – az újraolvadás során ezek a felszín alá kerülhettek.
Ezeket is olvasd el, ha érdekel a csillagászat:
- Hamarosan a Marson élhetünk: meglepő kijelentést tett a szakértő
- Teljesen máshogy keletkezhettek a Szaturnusz gyűrűi, mint gondoltuk
Nyitókép: Depositphotos
Forrás: