Mit kezd Trump elnök a kínai kiberkémkedés fokozódásával?

Ahogy Kína fokozza kiberkémkedését és szabotázsműveleteit, a hivatalba lépő Trump-kormányzatnak kritikus döntésekkel kell szembenéznie a válaszlépésekkel kapcsolatban. Mivel még nem jelentették be a kulcsfontosságú kiberbiztonsági kinevezéseket, beleértve a nemzeti kiberigazgatói és a CISA-vezetői posztokat, a kormányzat stratégiája e fenyegetések kezelésére továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban bemutatjuk az amerikai kiberbiztonsági politika jövőjét meghatározó főbb kérdéseket:

1. A gazdasági ambíciók és a nemzetbiztonság egyensúlya

A kínai kiberkémkedés soha nem látott méreteket öltött, amelynek a legfőbb célpontjai:

– szellemi tulajdon, amely kritikus az USA gazdasági és védelmi ágazatai számára
– magas rangú kormányzati tisztviselők, köztük Trump személyes kommunikációja
– amerikai polgárok tízmillióinak személyes adatai

A Biden-kormányzat a veszélyt érzékelve válaszul megszigorította a kínai gyártású technológiák ellenőrzését, betiltotta az olyan cégek termékeit, mint a Hikvision, és korlátozta a félvezetők exportját, írja a The Conversation.

Trump szeretne kialakítani jobb kereskedelmi kapcsolatokat Pekinggel, azonban ez feszültséget okozhat a gazdasági célok és a nemzetbiztonsági prioritások között. A Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között várhatóan parázs viták alakulnak majd ki, hiszen Trump a hazai piacot további vámokat vethet fel , Peking valószínűleg a technológiai ágazatára vonatkozó szankciók eltörlését fogja szorgalmazni, ami viszont alááshatja a kínai kiberagresszió megfékezésére irányuló amerikai erőfeszítéseket.

2. A kínai kiberszabotázs elleni küzdelem

A kémkedésen túl a Salt Typhoonhoz hasonló, kínai államilag támogatott hekkercsoportok beszivároghattak a kritikus infrastruktúrákba, beleértve az USA és szövetségesei infrastruktúráit is. Céljuk, hogy olyan rosszindulatú szoftvereket helyezzenek el előre, amelyek konfliktus (vagy háború) idején képesek működésképtelenné tenni alapvető fontosságú rendszereket. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak Kína „harc nélküli győzelem” doktrínájával, és várhatóan fokozódni fognak, ahogy közeledik 2027 – a Tajvan esetleges inváziójának várható készenléti időpontja. Az olyan események, mint Amerika 250. születésnapi ünnepségei 2026-ban vagy a Los Angeles-i olimpia 2028-ban, a kínai kiberszabotázs elsődleges célpontjai lehetnek.

Bármilyen jelentős támadás ezeknél a kiemelt fontosságú események során bizonytalan helyzetbe kényszerítheti a Trump-kormányzatot, és közvetlen katonai konfliktusba torkolló eszkalációt kockáztathat.

3. A kritikus kiberjogszabályok megújítása

A külföldi hírszerzési megfigyelésről szóló törvény (FISA), különösen a 702. szakasz, egy másik kulcsfontosságú kérdés. Ez a rendelkezés alapozza meg az amerikai hírszerző ügynökségek azon képességét, hogy figyelemmel kísérjék a külföldi kiberfenyegetéseket, ugyanakkor kritikával illették, amiért túlságosan belenyúl az amerikaiak adataiba.

Míg a hírszerzési tisztviselők nélkülözhetetlennek tartják a FISA-t, Trump MAGA-párti bázisán belüli ellenzék a „mély állam” eszközének tekinti. Trump is a FISA eltörlését követelte, hivatkozva a 2020-as kampánya során történt állítólagos visszaélésekre. 2026 áprilisában jár le a 702. szakasz, hacsak a kongresszus meg nem újítja. Az újbóli engedélyezés bizonytalan, mivel mindkét házban a republikánusok vannak többségben, és a párton belül is erők is egymásnak feszülhetnek ebben a kérdésben. A tét nagy, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei nagymértékben támaszkodnak ezekre a hírszerzési információkra a globális fenyegetések elhárítása érdekében.

Az előttünk álló út

A Trump-kormányzat válasza a kínai kiberagresszióra attól függ, hogy képes lesz-e:

1. Az USA technológiai infrastruktúrájának megerősítése a sebezhetőségek kezelése érdekében.
2. A kereskedelmi tárgyalások és a kompromisszummentes nemzetbiztonsági intézkedések egyensúlyba hozása.
3. A belső megosztottságon való felülemelkedés a kritikus kiberbiztonsági jogszabályok elfogadása érdekében.

Etek a kihívások kezelése meghatározza majd az USA és Kína kiberkapcsolatait, és meghatározza a globális kiberbiztonsági politika irányvonalát az elkövetkező években. A tét nem is lehetne nagyobb, mivel Amerika egyre kifinomultabb és elszántabb ellenféllel néz szembe a digitális térben, és ez természetesen érinti Magyarországot is, mint a saját szövetségesi kiberbiztonságot illetően, mind a gazdasági kapcsolatokban egyre jobban előtérbe kerülő kínai befolyásra tekintettel.

A kínai-orosz együttműködés a kiberkémkedés tekintetében is fontos tényező lehet. Egy érdekes cikk Oroszországal kapcsolatban: Ez volt az 5 legnagyobb szivárogtatás Oroszországban 2024-ben

Ez is érdekes lehet: Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP

Kiemelt kép forrása: depositphotos.com