Miért kell még mindig repülési üzemmódban tartanunk a telefonunkat a repülő fedélzetén?
Az ünnepek közeledtekor rengeteg ember száll repülőre, hogy távoli rokonaikat látogassák meg, vagy azért, hogy egzotikus helyszíneken töltsék a karácsonyt és az újévet.
A repülő fedélzetén még mindig az az utasítás fogadja az utasokat, hogy állítsák át hordozható elektronikus eszközeiket repülőgép üzemmódra, vagy teljesen kapcsolják ki azokat. Ennek oka nagyon sokáig az volt, hogy a mobiltelefonok zavarhatják a repülőgép rendszereit, írja a Popular Science.
Az Európai Unió azonban 2022-ben feloldotta a mobilhasználat tilalmát a repülőkön
Miért kell akkor a járatok nagy többségén továbbra is repülőgép üzemmódban használnunk eszközeinket? Richard Levy hosszú évekig az American Airlines pilótájaként dolgozott, majd a Southwest Airlines oktatója lett. Elmagyarázta, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) hivatalos álláspontja szerint a mobiltelefonok jelei megzavarhatják a légi közlekedésben használt kommunikációs és navigációs eszközöket. A hivatal nem kommentálta bővebben az ügyet, csak a szabályzatokra hivatkozott, amelyek megkövetelik, hogy az utasok kövessék a személyzet biztonsági utasításait.
De vajon mekkora a valós kockázat?
Nos, Levy szerint a modern repülőgépeknél a navigációs berendezések zavara minimális. „A legújabb Boeing- és Airbus-gépek navigációs rendszerei GPS-en alapulnak, akárcsak az autókban. Nem azt mondom, hogy a mobiltelefonok nullához közeli eséllyel okoznak zavart, de nagyon kicsi a valószínűsége.”
A kommunikációs berendezések esetében érdemes az FAA tanácsadói körlevelére hivatkozni, amely a hordozható elektronikus eszközök használatáról szól a repülőgépeken. A dokumentum történelmi részéből kiderül, hogy a tilalmat 1961-ben vezették be, hogy megakadályozzák az FM-rádióvevők okozta zavarokat a navigációs és kommunikációs rendszerekben. Ez logikus, hiszen az FM-rádiók és a légi kommunikáció hasonló frekvenciasávot használnak. Az FM-rádiók 87,5 és 108 MHz között működnek, míg a légi kommunikációs frekvenciák 120 MHz-nél kezdődnek.
A mobiltelefonok viszont sokkal magasabb frekvencián működnek, mint az FM-rádiók. A legalacsonyabb mobil frekvenciasáv 698 MHz-nél kezdődik, a modern 4G és 5G hálózatok pedig már a GHz tartományban vannak, emiatt rendkívül valószítlen, hogy a mobiltelefonok zavart okoznának a repülőgépeken.
Az FAA két tanulmányt is készíttetett – 2006-ban és 2012-ben –, amelyek nem találtak bizonyítékot arra, hogy a mobiltelefonok jelei zavarnák a repülőrendszereket. Ennek ellenére számos történet kering a zavarokról. Egy pilóta nemrég TikTokon mesélte el, hogy tapasztalt interferenciát a vezetékes fejhallgatójában, amely „úgy hangzott, mint egy szúnyog”. A pilóta magyarázata szerint ha egy repülőgépen három-négy ember telefonja egyszerre próbál kapcsolatot létesíteni egy adótoronnyal, az olyan rádióhullámokat küldhet, amelyek megzavarhatják a pilóták által használt fejhallgatókat. Levy azonban nem biztos benne, hogy ezek az esetek valóban a mobiltelefonokhoz köthetők, mert sok más forrás is okozhat statikus zajokat.
Más oka is van a tilalomnak
De miért nem oldják fel a tilalmat például az Egyesült Államokban? Egyes elemzések szerint az okok nem tudományosak, hanem pragmatikusak. A Gizmodo év eleji elemzése szerint a tilalom fő oka az lehet, hogy meg akarják előzni az utasok közötti konfliktusokat. Egy 2012-es FAA tanulmány is erre utal, amely szerint az utasok többsége ellenezte a mobiltelefonok használatát, mert zavarónak találták a hangos beszélgetéseket. Levy is egyetértett, és azzal érvelt, hogy valószínűleg mind átéltük már, hogy valaki a boltban túl hangosan beszélt telefonon. Egy repülőgépen azonban nincs lehetőség elmenekülni.
A tilalom feloldására azonban kevés az esély. Az FAA és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) szabályozásai egyaránt tiltják a mobiltelefonok használatát, és mindkét szövetségi hatóságnak meg kellene változtatnia álláspontját. Ráadásul az amerikai légiközlekedési szakszervezetek is támogathatják a jelenlegi szabályozás fenntartását. Levy szerint az Egyesült Államok ebben a kérdésben konzervatív, és valószínűleg addig nem változtat, amíg nem lát meggyőző bizonyítékot arról, hogy nincs semmilyen kockázat.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Curiosity marsjáró véletlenül feltört egy követ – és tudományos szenzáció lett belőle
Szomorú nap Fonyódon: eltűnik a Balaton egyik legszebb kilátója
90 éves a dalai láma, a világ egyik legbölcsebb embere: ki lesz az utód?
Zendaya ismét Budapesten – parfümériában bukkant fel a világsztár
A Nílus vízéért folytatott harc – háború vagy diplomáciai megoldás?
Magyar turistabusz szenvedett balesetet Szabadkánál: nyolc sérült
