Előbukkant az Ínség-szikla a Duna mélyéről, és nem sok jót sejtet

Ez az első év, hogy kétszer is megjelent a Dunameder rettegett Ínség-sziklája.

Július 2-án egy elsőre ártalmatlannak tűnő, ám valójában sokkal aggasztóbb „régi ismerős” köszöntötte Budapest lakóit: ismét előbukkant az Ínség-szikla a Duna medréből. A homokkőszirt nemcsak természeti kuriózum, hanem súlyos figyelmeztetés a főváros állapotára. A Duna vízállása július 2. hajnalban 84 cm-re süllyedt, délutánra pedig már csak 79 cm-t mutatott a vízmérce – ezzel újra láthatóvá vált a kő, amit csak aszályos időkben pillanthatunk meg.

A hajósok rettegett Ínség-sziklája

A budapesti Ínség-szikla. Kép: Elekes Andor/ Wikimedia Commons

Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő egy (általában vízalatti) homokkő sziklaszirt a Duna medrében, a Gellért-hegy lábánál. Ez a főváros legalacsonyabb pontja, a pesti népnyelv „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsának” is nevezi. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter, írja a We Love Budapest. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.

A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a partfal vonalától 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.

Az egyik legenda szerint nevét onnan kapta, hogy aszály idején a sekély víz miatt leálltak a hajómalmok, és nem volt liszt. A másik történet a hajósok ínségéről szól, akik ilyenkor nem tudták az ősi átkelőhelyen üzemeltetni a kompjaikat.

Veszélyben a hajózás

A Duna-part mindig is kulcsfontosságú helyszíne volt a budapesti programoknak. Sétahajók, vízparti fesztiválok, esti fényjátékok – ezek mind-mind veszélybe kerülhetnek, ha a Duna vízállása tovább csökken, írja a BudAPPest.

A hajózási útvonalak beszűkülnek, a szállodahajók manőverezése bonyolultabbá válik, és több turisztikai hajójárat leállítása válhat szükségessé. Már most látható, hogy a rakpart egyes szakaszai kiszáradt mederrel néznek szembe, ami rontja a turisztikai élményt és visszatartja a látogatókat.

Az egész város működését fenyegeti

Nemcsak a látványosságokat érinti a Duna állapota: Budapest gazdasága is megsínyli a hosszú ideje tartó szárazságot. A dunai áruszállítás akadozik, a mezőgazdasági termékek fuvarozása nehezebbé válik. A budapesti időjárás tartós szárazsága miatt fokozódik a vízellátási nyomás is – a vízművek kénytelenek újraértékelni a város vízgazdálkodási stratégiáját.

A főváros vezetése figyelmeztető kampányt indított a lakosság számára a víztakarékosság fontosságáról. Emellett fokozott figyelmet fordítanak az alternatív vízellátási megoldásokra, tározók kiépítésére és a zöldfelületek öntözési rendszerének korszerűsítésére. Budapest programjai egyre inkább alkalmazkodnak a klímaváltozás hatásaihoz – több eseményt zárt terekbe visznek, és új, „száraz” programtípusok jelennek meg.

A budapesti időjárás kiszámíthatatlansága és a Duna vízszintjének változásai új szempontokat emelnek be a várostervezésbe is. A városi közlekedésben például nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízparti kerékpárutak állapotának figyelésére, míg az ingatlanpiacon megjelent a „vízparti biztonság” fogalma: hány méterre van egy lakás a kritikus szint alá apadó Duna-szakasztól.

Mikor bukkant fel mostanában az Ínség-szikla?

A klímaváltozás következtében a közelmúltban Magyarországon évek óta jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség és a gyakoribb aszályos időszakok hatására.A 2015-2025 közötti időszakban a folyam éves vízhozamának tíz százalékos csökkenését mérték a vízügyi szakemberek, írja a Telex.

Az Ínség-szikla kibukkanását az utóbbi időszakban 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében és 2018 augusztus elejétől egészen november elejéig meg lehetett figyelni. 2018. október 25-én 33 cm lett az abszolút negatív rekord, a Szabadság hídnál pedig észlelhetővé váltak a híd korábban sosem látott, háborúban felrobbantott maradványai. 2022 augusztusában, majd 2023 októberében ismét kibukkant a szikla. 2025 volt az első olyan év, amikor a márciusban és júliusban is láthatóvá vált.

Ez is érdekelhet:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat