Az Oroszországot nyeregben tartó árnyékflotta valójában a NATO-tól származik
Egy friss vizsgálat szerint az Oroszország elleni szankciókat kijátszó, úgynevezett „árnyékflotta” több mint harmadát korábban nyugati vállalatok birtokolták.
A nyugati országok átfogó szankciókat vezettek be Moszkvával szemben, hogy csökkentsék Putyin lehetőségeit az Ukrajna elleni háború finanszírozására. Az Egyesült Államok január elején újabb büntetőintézkedéseket jelentett be, amelyek több orosz olajszállító hajóra is kiterjedtek. Ezek az „árnyékflottához” tartozó tankerek az amerikai pénzügyminisztérium szerint „átláthatatlan kereskedőkként” álcázva szállítják az orosz olajat világszerte, derül ki a Newsweek beszámolójából.
NATO-tagállamok leselejtezett hajóit használja Oroszország a szankciók kikerülésére
A G7-országok és az Európai Unió 2022-ben árplafont vezetett be az orosz olajra, hogy korlátozza Oroszország bevételeit a nyersolajexportból. A New York Times egy decemberi jelentése szerint viszont azóta az orosz árnyékflotta jelentősen bővült, és ma már a világ olajszállító hajóinak mintegy 17%-át teszi ki. A NATO egyre nagyobb aggodalommal figyeli ezeket a hajókat, mivel felmerült a gyanú, hogy szerepet játszhattak például a Balti-tenger alatt húzódó kábelek megrongálásában is.
Egy új nemzetközi oknyomozó riport szerint nyugati hajótulajdonosok több mint 6 milliárd dollárt kerestek elavult olajszállítók eladásával. Az eredetileg leselejtezésre szánt hajók végül az árnyékflotta részeként orosz olajat szállítanak. A Follow the Money európai hírportál által vezetett vizsgálat szerint körülbelül 230 idős tankert értékesítettek brit, német, norvég, de főként görög vállalatok „szokatlanul magas áron”. A hajók vevői olyan országokban bejegyzett cégek voltak, mint India, Vietnam vagy a Seychelle-szigetek, amelyek nem csatlakoztak az orosz olajkereskedelemre vonatkozó szankciókhoz.
Képernyőfotó: euronews/YouTube
Hatalmas összegeket gyűjtöttek be a volt tulajdonosok, de Oroszországnak ez aprópénz
A 35 olyan ország közül, amelyek betiltották az orosz olajkereskedelmet, 21 ország hajótulajdonosai mégis értékesítettek olyan hajókat, amelyek végül az árnyékflottában kötöttek ki. Az oknyomozó riport a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) adataira is támaszkodott. A görög vállalatok 127 tankert adtak el 4 milliárd dollár ellenében, ami az összes azonosított eladás több mint felét teszi ki. A brit cégek 22 hajót értékesítettek, amelyekből körülbelül 590 millió dollár bevételt szereztek, míg a német tulajdonosok 11 hajó eladásával 190 millió dollárt kasszíroztak.
A dán Danwatch híroldal külön jelentésében arról számolt be, hogy négy nagy dán hajózási vállalat legalább 10 hajót adott el 2022 közepe és 2023 eleje között, amelyek később az árnyékflotta részei lettek. Mindez még azelőtt történt, hogy az Európai Unió új szabályokat vezetett volna be, amelyek értelmében a hajóeladások során a cégeknek bizonyítaniuk kell, hogy az értékesített hajók nem szolgálnak a szankciók megkerülésére.
Nem túl késő az eladások szigorítása?
David O’Sullivan, az EU szankciós megbízottja megosztotta, hogy mostantól a hajókat eladó vállalatoknak jelenteniük kell az ügyleteket, és igazolniuk kell, hogy az adott hajó nem sérti meg a szankciókat vagy az árplafont. Hozzátette, hogy ez egy olyan helyzetet teremtett, ahol a cégek most már kétszer is meggondolják, hogyan bonyolítják le az üzletet.
Ennek ellenére a vizsgálat feltárta, hogy legalább 32 olyan tanker, amely végül az árnyékflotta része lett, még az új szabályok 2023 végi bevezetése után is európai tulajdonosoktól került eladásra. Az Európai Unió jelenleg egy újabb szankciós csomag kidolgozásán dolgozik, amely a hajózási szektort is érintené, de ennek bevezetése még a tagállamok jóváhagyására vár.
Érdemes elolvasni:
