Kína csempészi Oroszország számára a drónokhoz szükséges nyugati alkatrészeket

Kína segíti Oroszország katonai dróngyártását azzal, hogy a moszkvai fegyveres erők számára kritikus nyugati alkatrészeket csempésznek az észt külügyi hírszerzés éves nemzetbiztonsági jelentése szerint.

Korábbi ukrán jelentések szerint a harctéren található orosz fegyverek külföldi alkatrészeinek nagyjából 60%-a Kínán keresztül érkezett, azonban a leírtak szerint az Oroszországba érkező ilyen alkatrészek mintegy 80%-a Kínából származik. Így Kína Oroszország „elsődleges csomópontja” a csúcstechnológiai és kettős felhasználású áruk behozatalában, kikerülve a nyugati szankciókat, derül ki a Reuters beszámolójából.

A Sahed-136 iráni gyártmányú drón, amelyre Oroszországban Gerany-2 néven hivatkoznak. Mohammadreza Jabbari

Kaupo Rosin, az észt hírszerzés főigazgatója szerint „Kína érdeke, hogy Oroszország ne veszítse el az ukrajnai háborút, mivel egy ilyen eredmény győzelmet jelentene az Egyesült Államok számára, amely Kína fő riválisa”. A NATO-tag Észtország szorosan nyomon követi az orosz katonai képességeket, mivel Moszkvát tekinti a biztonságát fenyegető legnagyobb veszélynek, különösen Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta.

Oroszországnak nincs hazai alternatívája a drónok alkatrészeinek beszerzésére, ezért azokat nagyrészt nyugatról szerezték be, a jelentés szerint azonban a kínai kormány megkönnyíti a kétoldalú együttműködést és a kettős felhasználású alkatrészek titkos átadását magáncégeken keresztül. „Ez a megközelítés valószínűleg csökkenti Oroszország Nyugattól való függőségét, és hosszú távon alááshatja a Nyugat azon képességét, hogy befolyást gyakoroljon ezen a területen.” Az észt hírszerzés szerint a nyugati vállalatok kínai irodái valószínűleg részt vesznek a tervekben.

Putyin orosz és Hszi kínai elnök. Kínának nem érdeke, hogy az USA által segített Ukrajna nyerje a háborút. Fotó: Wikimedia

A Kreml nagy összegeket fektet a dróngyártás bővítésébe, beleértve az iráni drónok fejlett hazai változatának gyártását. A Kreml ezenkívül igyekszik a hadsereg a 2022-es 600-700 ezer fős létszámát 1,5 millió főre duzasztani, új egységeket küldve Ukrajnába harci tapasztalatszerzés céljából. Rosin szerint ezeket a háború után a NATO-országokkal, köztük a balti államokkal közös határok mentén fogják telepíteni, így szerinte a szövetségnek meg kell erősítenie ottani jelenlétét.

Putyin állítólag nyitott a tárgyalásra egy ukrajnai tűzszünetről, de Rosin azt mondta, az csak egy szusszanás lenne, mert az orosz elnök állítólag nem mondott le imperialista törekvéseiről. Egy ilyen tárgyalás során Oroszország valószínűleg azt fogja szorgalmazni, hogy a NATO vonja ki csapatait a szövetség keleti határáról, ami, ha sikerrel jár, dominanciát biztosítana Moszkva számára a balti térségben.

Moszkva tagadja, hogy terjeszkedési tervei lennének szomszédaival szemben, és azt állítja, hogy azért kellett csapatokat küldenie Ukrajnába, hogy ellensúlyozza az ellenséges, agresszív Nyugatot, amely Oroszország saját biztonságát fenyegeti.

Érdemes elolvasni:

• Trump: Ukrajna egy napon orosz lehet
• Az ukrán hírszerzés szerint Putyin Európa elleni támadásra készül, nem békére
• A Kreml szóvivője nem tud róla, hogy Trump és Putyin beszélt volna