Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre repülőjáratok több vidéki nagyvárosból. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 1969. március 15-én közlekedett.
A II. világháború után a hazai repülés szinte teljesen megszűnt, azonban 1946. október 15-én elindultak az első belföldi járatok. Az üzemeltető a Maszovlet volt, egy szovjet-magyar vegyesvállalat, amely a 21 személyes LI-2-es gépekkel teljesítette a járatokat. A szovjetek biztosították a repülőgépeket, a magyarok pedig a személyzetet és a földi kiszolgálást — írja a PestBuda.
A belföldi járatok elindításának fő oka a vasút tehermentesítése volt, és a repülőjegyek ára megegyezett az azonos útvonalra szóló első osztályú vonatjegyek árával.
Az 1950-es évek fejleményei
1950-től a belföldi járatokat Ferihegyről indították, miután az új repülőtér megnyílt. Az 1950-es évek végén a Maszovletből megalakult Malév lecserélte az elavult LI-2-eseket a modernebb IL-14-es gépekre. Az első ilyen járat 1961-ben a Budapest-Debrecen viszonylaton teljesített szolgálatot, ahol az utazási idő mindössze 40 perc volt.
A fejlesztések ellenére az IL-14-esek bevezetése a belföldi úticélok csökkenéséhez vezetett. A kis repülőterek, mint Miskolc, Nyíregyháza és Szeged, nem tudták fogadni az új gépeket, ezért a járataikat meg kellett szüntetni.
A belföldi légiközlekedés hanyatlása
Az 1960-as évek közepére a belföldi repülés utasszáma jelentősen visszaesett. Az autóbuszok és a vasút fejlődése, valamint a repülőjegyek relatíve magas ára miatt egyre kevesebben választották a légi közlekedést. 1964-ben már csak Debrecennel, Péccsel, Szombathellyel és Zalaegerszeggel maradt fenn rendszeres összeköttetés.
1969-re a Malév modernebb gázturbinás IL-18-as és sugárhajtású gépeket szerzett be, amelyekkel a belföldi járatok fenntartása gazdaságilag fenntarthatatlanná vált. A Malév végül 1969. március 15-én megszüntette a menetrend szerinti belföldi járatokat, és a repülés kizárólag nemzetközi forgalomra korlátozódott.
Bár az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások a belföldi repülés újraindítására, ezek nem bizonyultak hosszútávon fenntarthatónak. A gyorsvasutak, az autós közlekedés és a regionális repülőtér-fejlesztések előtérbe kerülésével a belföldi repülés már a múlt részének tekinthető.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Román és magyar kutatók a dinoszauruszok nyomában: újabb érdekességek derültek ki Erdélyben
