Két város, két világ: Bécs és Budapest különböségei

Kosztolányi Dezső több mint egy évszázaddal ezelőtt úgy vélte, hogy Bécs és Budapest világa élesen elüt egymástól, és ez az eltérés ma is tapintható. A két főváros legmeghatározóbb sugárútjai, a bécsi Ring és a budapesti Nagykörút, első ránézésre hasonlónak tűnhetnek, ám kialakulásuk története és funkciójuk merőben eltérő.

A 19. században a körutas városszerkezet divatos és előremutató városrendezési elv volt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején mindkét fővárosban megjelent. Bécs az 1850-es években bontotta le erődítményeit, hogy helyet adjon a fényűző Ringstrassénak, amely széles, reprezentatív térsorozattal övezte a belvárost. A város a lebontott falak helyén kapott földet, amelyre pompás középületeket emeltek, a császári rezidencia, a Hofburg pedig központi elemként magasodott ki — írja az Építész Fórum.

Budapestnek más utat kellett bejárnia. A Nagykörút terve az 1870-es években született, amikor a város már rég elveszítette falait, de nem rendelkezett jelentős állami támogatással. A körút egy meglévő, falusias jellegű városszövetbe került, amely földszintes házakkal, veteményeskertekkel és istállókkal volt tarkítva. Az építkezés lassan indult be, különösen az 1873-as bécsi tőzsdekrach után, amely megakasztotta a fejlődést.

Monumentalitás kontra funkcionalitás

A bécsi Ring az uralkodói hatalom és az arisztokrácia presztízsének megtestesítője. A városháza, a parlament, az egyetem és a Votivkirche mind a császári és polgári világ együttes reprezentációját szolgálták. Ezzel szemben a budapesti Nagykörút nem kapott hasonló státuszt: a monumentális középületek helyett bérházakkal szegélyezett, dinamikusan fejlődő polgári övezetté vált.

Bécs esetében még a magánépületek is a reprezentáció eszközei voltak. A Ring menti paloták félig lakó-, félig bérházak voltak, de eleganciájuk megmaradt. Budapest ezzel szemben a befektetői logika mentén fejlődött: a telkek tulajdonosai és építtetői középosztálybeli polgárok voltak, akik bérházakat emeltek a Nagykörút mentén. Az építészek szerepe itt kevésbé volt meghatározó, az épületek megjelenése a megrendelők ízlésvilágát tükrözte, így jött létre a Nagykörút „vad” eklektikája.

Közlekedési tengelyek és városszerkezet

A Ring és a Nagykörút közlekedési funkciója szintén eltérő volt. Bécsben egy második, párhuzamos útrendszer, a Lastenstrasse biztosította a logisztikai forgalmat, míg a Ring a reprezentáció és az elegancia helyszíne maradt. A budapesti Nagykörút viszont mindig is a közlekedés középpontjában állt. A villamos hamar szerves részévé vált az utcának, először lóvasútként, majd villamosként, amely később összekötötte a város különböző részeit.

A 19. század végén mindkét városban megépült egy külső körút is: Bécsben a Gürtel, Budapesten a Hungária körút. A bécsi Gürtelen a közlekedési funkció már egyértelműen dominált, Otto Wagner városi vasutat telepített ide. Budapest először a Nagykörutat hozta létre, amely a városi közlekedés fő ütőerévé vált, majd a Hungária körút is ebbe az irányba fejlődött.

A modern kihívások és a jövő lehetőségei

A Nagykörút napjainkban túlzsúfolt közlekedési tengely, amely nehezen tudja levetkőzni a múlt örökségét. A második világháború után a város szerkezete átalakult: a városszéli ipari területek növekedése miatt a napi ingázás felerősödött, ami túlterhelte a Nagykörút forgalmát. A széles járdák, amelyek egykor a városi élet központjai voltak, ma már a forgalom árnyékában élnek.

Bécs példája ugyanakkor megmutatja, hogy a rehabilitáció lehetséges. A Gürtel mentén az 1990-es években az EU-csatlakozás után megkezdődött a városrész újjáélesztése: kávézók, bárok, játszóterek jelentek meg a korábban elhanyagolt területeken. A budapesti Nagykörút is hasonló átalakulás előtt áll. Az önkormányzatok és a lakók közös erőfeszítésével egyre több funkcióval töltik meg a körutat, a korábban lerobbant területeken üzletek és közösségi terek jelennek meg.

A jövő kérdése az, hogy a Nagykörút képes lesz-e újra a városi élet központjává válni. Az apró lépések, mint a közterületek rendezése és az üzletek újjáélesztése, már megindultak, de még hosszú út áll a körút előtt, hogy ismét Budapest egyik legpezsgőbb városi tengelyévé váljon. A kérdés már nem csupán az épített örökségről szól, hanem arról is, hogy hogyan élhet újra egy sugárút a 21. századi városi környezetben.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Párizs földalatti világa: Egy egész világ a város alatt
A budapesti gőzvontatás különleges járművei