Mi történt volna velünk, ha a dinoszauruszok sosem halnak ki?
66 millió évvel ezelőtt egy nagyjából 15 kilométer átmérőjű aszteroida becsapódott a mai Mexikó területére, véget vetve a dinoszauruszok 165 millió éves uralmának.
A becsapódás következtében az egész bolygón természeti katasztrófák söpörtek végig. Mindenhol cunamik, erdőtüzek és savas esők pusztítottak, miközben a levegőbe kerülő törmelék blokkolta a napfényt, hosszan tartó sötétséget okozva. Az események következtében a föld élőlényeinek 75%-a kihalt, beleértve a nem repülő fajokat is.
De mi lett volna, ha az aszteroida elkerüli a Földet? Vajon képesek lettek volna alkalmazkodni a későbbi nehézségekhez, például a jégkorszakokhoz? Egyes paleontológusok szerint a dinoszauruszok továbbra is uralkodhattak volna, mivel rendkívül jól adaptálódtak környezetükhöz. Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa szerint a dinoszauruszok sokfélesége és bősége jelentős volt, még közvetlenül a becsapódás előtt is. Brusatte professzor a Live Science-nek elmondta, hogy „azok számára, akik az utolsó dinoszauruszok fosszíliáit gyűjtik, egészen világosan látható, hogy a világ minden táján nagy volt a fajok diverzitása”.
Más kutatók azonban úgy vélik, hogy a dinoszauruszok már hanyatlásban voltak az aszteroida becsapódása előtt, részben az éghajlat hűlése és az ökológiai változások miatt.
A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay
Mi lett volna velük a jégkorszakok során?
Ha túlélték volna az aszteroida becsapódását, valószínűleg szembe kellett volna nézniük olyan kihívásokkal, mint a jégkorszakok. Eltekintve néhány, havas éghajlaton élő dinoszaurusztól, a többség nem élte volna túl a hideget. Brusatte szerint néhány dinoszaurusz jól boldogult volna az új, szélsőséges körülmények között. „Sokuknak volt tolluk, így szigetelhették magukat, akárcsak az emlősök”. Ezenkívül egyes őslények, mint például a Tyrannosaurus rex, valószínűleg melegvérűek voltak, ami azt jelenti, hogy nem voltak teljesen kiszolgáltatva a változó éghajlatnak.
Azonban a szélsőséges lehűlések között olyan események is lezajlotta, mint a paleocén–eocén hőmaximum. A paleocén korszak végén még a mély vizekben is 8-12 Celsius-fok volt a hőmérséklet. Összehasonlításként napjainkban ez az átlag 0 és 3 Celsius-fok közötti. Egyes fajok tollazatuk vagy melegvérűségük révén alkalmazkodhattak volna ezekhez az extrém körülményekhez, de új védekezési mechanizmusokat is kifejleszthettek volna, hasonlóan ahhoz, ahogy a mamutok gyapjas szőrzetet növesztettek.
Járt volna intelligencia mindehhez?
A dinoszauruszok intelligenciája is lényeges kérdés. Dale Russell paleontológus szerint bizonyos fajok, például a troodontidák, akár érző lényekké is fejlődhettek volna, azonban ezt az elképzelést sok tudós irreálisnak tartja. Bár a madarak – amelyek a dínók leszármazottai – ma már bizonyítják, hogy ezek az ősi lények meglehetősen intelligensek lehettek. Egy 2023-as tanulmány szerint egy dinoszauruszfajból sem fejlődhetett volna ki olyan vonal, amely a főemlősök szintjén lett volna.
Mi történt volna velünk, emlősökkel?
Az emlősök evolúciója valószínűleg jelentős akadályba ütközött volna, ha a nagy testű őslények nem tűnnek el. A kis emlősöknek nem lett volna lehetőségük fejlődni és nagyobb méretet elérni. Ez azt jelenti, hogy az emberek valószínűleg sosem fejlődtek volna ki. Összességében, ha az aszteroida elkerülte volna a Földet, teljesen más történelmet írtunk volna. Az emberi faj létezése ebben az alternatív világban erősen kérdéses lenne.
Érdemes elolvasni:
