Félelmetes karmokat hordott a nemrég felfedezett dinoszauruszfaj
Egy nemrég felfedezett tollas, két lábon járó dinoszauruszfaj, a Duonychus tsogtbaatari különleges kézfejével hívta fel magára a kutatók figyelmét.
Az állat egy kezén mindössze két ujjal rendelkezett, de mindkettő végén hatalmas, karomszerű képződményeket találtak. A mongóliai Góbi sivatagban feltárt kivételes fosszília megőrizte a karom keratinos burkát, amely jelentősen meghosszabbította a csontokat, így valósághű képet adva a ragadozó éles fegyveréről, írja a Science Alert.
A Hokkaidói Egyetem paleontológusa, Kobajasi Josicugu és csapata részletesen elemezte a fosszíliát, annak anatómiai jellemzőit és geológiai környezetét, hogy pontosan meghatározhassák helyét az evolúciós törzsfán. A Duonychus neve görögül „két karmot” jelent, míg a fajnevet a mongol paleontológus, Khishigjav Tsogtbaatar tiszteletére kapta.
A fosszíliát 2012-ben a mongol tudományos akadémia kutatócsoportja tárta fel a Bayanshiree-formációban, amely a kréta időszakból származó ősmaradványok gazdag lelőhelye. A környező ásványrétegek urán-ólom kormeghatározása alapján a lelet körülbelül 90-95 millió éves lehet.
A feltárt maradványok főként a felső végtagokból és a törzs részeiből állnak, köztük néhány csigolya, medence- és bordacsont, egy lapockadarab, valamint több kar- és kézcsont. A lény közel 30 centiméter hosszú karmai figyelemre méltóak, és a therizinosauridák közé sorolják, amelyek tollas, két lábon járó dinoszauruszok voltak, és a kréta időszakban Ázsiában és Észak-Amerikában éltek. Korábban ezt a csoportot háromujjú kézfej jellemezte, így a Duonychus az első ismert therizinosaurida, amelynek csak két ujja volt.
Kobajasi szerint ez a felfedezés különösen érdekes, mert a theropodák – ahová a Tyrannosaurus is tartozik – többsége három funkcionális ujjal rendelkezett. Az evolúciós folyamat során több theropoda veszített el egy-egy ujjat, de mindegyik esetben más-más okok álltak a háttérben.
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogy a Duonychus kézfeje miért fejlődött így, de feltételezések szerint táplálkozási szokásaihoz köthető. A karom ívelt formája és mozgástartománya arra utal, hogy az állat a növényzetbe kapaszkodott, hasonlóan a lajhárhoz vagy a kaméleonhoz, ezzel segítve a növényi táplálék elérését.
A kutatók szerint a Duonychus karmait nemcsak táplálékszerzésre, hanem védekezésre, territórium megjelölésére vagy párzási rituálék során is használhatta. Különlegessége, hogy ezek az eddig talált legnagyobb megőrződött dinoszauruszkarom-maradványok, amelyeken a keratinos burkolat és az alatta lévő csont is látható.
Kobajasi szerint a keratin általában nem fosszilizálódik, mivel jóval a csontok előtt lebomlik, így ez a felfedezés rendkívüli betekintést nyújt a dinoszauruszok valódi megjelenésébe és életmódjába.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
KÉPEK és 5+1 érdekesség, amit sokan nem tudnak a magyar aranytartalékról
Új forintérmét bocsát ki a Nemzeti Bank a sikeres űrmisszió után
Kemény, határozott beszéddel emlékezett Erdoğan a kilenc évvel ezelőtti puccskísérletre – mi is ott voltunk
A sziklarajz az első fáraót ábrázolja, akit eddig nem ismertünk?
Íme a csodaszer: nemcsak fogyaszt és egészségesebbé tesz, de még a férfiasságot is növeli
Másodperceken múlt, hogy egy budapesti repülőgép ütközzön több mint 10.000 méteren
