Tudtad? 3 ezer évvel ezelőttig sötét bőrünk volt, a legtöbb európai ősünk nem fehér volt

Egy friss kutatás szerint az ősi európaiak többsége sötét bőrrel, hajjal és szemmel rendelkezett egészen nagyjából 3 ezer évvel ezelőttig, nem sokkal a vaskor vége előttig. A genetikai elemzések azt mutatják, hogy a világosabb bőr, haj és szem színéért felelős genetikai variációk már 14 ezer évvel ezelőtt, a paleolitikum végén megjelentek, de ezek a tulajdonságok csak később váltak gyakorivá.

A bőrszín evolúciós előnyei

A LiveScience beszámolója szerint a világosabb bőr megjelenése valószínűleg evolúciós előnyökkel járt Európában, mivel segítette a D-vitamin termelést az alacsonyabb napsugárzású környezetben. A D-vitamin létfontosságú az egészséges csontok, fogak és izmok fenntartásához. Ezzel szemben a világosabb szemszínek (például a kék vagy zöld) nem mutattak hasonló evolúciós előnyt. Ezek kialakulása inkább véletlenszerű genetikai változásoknak vagy szexuális szelekciónak köszönhető.

A kutatócsoport 348 ősi DNS-mintát vizsgált meg, amelyeket Európa és Ázsia 34 országának régészeti lelőhelyeiről gyűjtöttek össze. A legidősebb minta 45 ezer éves volt, míg a legjobb minőségű DNS egy körülbelül 9 ezer éves svédországi leletből származott. Az elemzésekhez a HIrisPlex-S rendszert használták, amely képes meghatározni a szem-, haj- és bőrszínt hiányos DNS-adatok alapján is.

A kutatás szerint az első Homo sapiens csoportok mintegy 50 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Európában. Ezek az emberek genetikailag szoros kapcsolatban álltak afrikai őseikkel, ezért sötét bőrrel, hajjal és szemmel rendelkeztek. Bár világosabb tulajdonságok már 14 ezer évvel ezelőtt elkezdtek megjelenni, ezek csak ritkán fordultak elő egészen körülbelül 3 ezer évvel ezelőttig. A rézkorszakban (kb. 5000 évvel ezelőtt) még mindig jelentős arányban éltek sötét bőrű emberek Európa bizonyos részein.

Kék szem és sötét bőr: Egyedi kombinációk

Érdekes módon a világos szemszínek, például a kék, már 14–10 ezer évvel ezelőtt megjelentek Észak- és Nyugat-Európában. Az egyik legismertebb példa erre az úgynevezett „Cheddar Man”, egy körülbelül 10 ezer éves brit lelet, amelynek sötét bőre és haja, de kék szeme volt. Ez azt jelzi, hogy a különböző pigmentációs jellemzők eltérő időpontokban terjedtek el.

A Cheddar Man. Fotó: Werner Ustorf

A világosabb bőrszín genetikai alapjai valószínűleg Svédország területén alakultak ki először, de ezek sokáig csak ritkán fordultak elő. A kutatók egy „csúcsot” figyeltek meg a világos szemszínek gyakoriságában ebben az időszakban, ami arra utalhat, hogy ezek a tulajdonságok bizonyos populációkban “népszerűbbé” váltak.

Érdemes elolvasni:

• A legrégebbi, Afrikán kívüli emberi koponyák talán mégsem a Homo erectus fajhoz tartoznak
• A lápi múmiák, akiket a természet őrzött meg lenyűgöző állapotban
• Átírhatják az emberiség történelmét az afrikai esőerdőben talált 150 ezer éves eszközök