Ezek a bizonyítékai annak, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik

A kutatók rendszeres hangalaki megfeleléseket keresnek a magyar és más finnugor nyelvek között, amelyek segítségével rekonstruálhatók az egykori nyelvállapotok. Ezek a megfelelések a nyelv minden szintjén megfigyelhetők, legyen szó a hangrendszer kialakulásáról, az igei és névmási szerkezetekről, vagy éppen a mondatfelépítésről.

A Egyetem TV Választár sorozata szerint a magyar nyelv finnugor rokonságát elsősorban a történeti-összehasonlító nyelvészet módszerei támasztják alá. Ezt a módszert világszerte a 19. század óta alkalmazzák a nyelvek közötti kapcsolatok vizsgálatára. A közös eredetű nyelvek rokonsága nemcsak a szókészlet hasonlóságain, hanem a hangtan, a nyelvtani felépítés és a mondatszerkezetek rendszeres hasonlóságain is alapul.

Hangtani, betűrendi és szintaktikai hasonlóságok

A hangtani megfelelések például arra mutatnak rá, hogy bizonyos hangváltozások következetesen végbementek a rokon nyelvekben. Ilyen például a magyar „kő” és a finn „kivi” közötti kapcsolat, amely elsőre meglepőnek tűnhet, de a nyelvtörténet segítségével jól magyarázható.

A nyelvtani szerkezetek terén is közös jegyek figyelhetők meg. A magyar toldalékoló, agglutináló rendszer például hasonló más finnugor nyelvekéhez. Az esetragok használata, az igeragozás és a birtokos személyjelölés egyértelmű rokonságot mutatnak.

A mondatszerkezetek terén a hasonlóság kevésbé szembetűnő, mivel a világ nyelveiben a mondatrészek sorrendje viszonylag kevés variációt mutat. Ennek ellenére vannak olyan strukturális elemek, amelyek a magyart a finnugor nyelvcsaládhoz kötik.

A legfontosabb finnugor eredetű magyar szavak

Finnugor nyelvek. Forrás: Wikimedia

A magyar nyelv számos olyan szót tartalmaz, amelyek bizonyíthatóan finnugor eredetűek. Ide tartoznak az alapfogalmakat jelölő szavak is, például testrészek nevei (kéz, fej), a természettel kapcsolatos fogalmak (víz, fa), valamint az alapvető cselekvések nevei (enni, inni).

Vannak olyan finnugor eredetű szavak, amelyek elsőre nem tűnnek rokon értelműnek más finnugor nyelvekben. Például a már említett „kő” szavunk és a finn „kivi” közötti rokonságot nehezebb felismerni a hangváltozások miatt.

Miért élnek tévhitek a magyar nyelv eredetéről?

A magyar nyelv finnugor eredetét sokan vitatják különböző okok miatt. Az egyik legfőbb tényező, hogy a magyar és a többi finnugor nyelv közötti rokonság térben és időben is nagyon távoli. A hétköznapi magyar beszélő számára az északi rokon nyelvek teljesen idegennek tűnnek, ami megnehezíti a rokoni kapcsolat elfogadását.

Másik ok, hogy a magyar nyelvrokonság kérdése sokszor identitásbeli és politikai jelentőséggel is bír. A 18–19. században, amikor a finnugor nyelvrokonság bizonyítása elkezdődött, sokaknak nehéz volt elfogadni, hogy a magyarok nyelvileg északi népekkel állnak rokonságban. Az elmúlt évszázadban és napjainkban is számos alternatív elmélet született, gyakran történelmi, régészeti vagy genetikai érvekre alapozva, ám ezek nem helyettesíthetik a nyelvészeti bizonyítékokat.

Finnugor konferenciák és kulturális kapcsolatok

Forrás: Pixabay

A finnugor nyelveket beszélő népek kulturális és tudományos kapcsolatai régóta fennállnak. Az első jelentősebb találkozók már a 20. század elején megtörténtek, amikor Magyarország, Finnország és Észtország szorosabb kapcsolatban állt egymással. Ezek az események lehetőséget teremtettek a finnugor nyelvészeti kutatások előmozdítására és a közös kulturális örökség ápolására.

Napjainkban is működnek finnugor konferenciák és találkozók, ahol tudományos és kulturális kérdéseket vitatnak meg. Ezek kiemelten fontosak a kisebb finnugor nyelvű közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen az Oroszországban élő finnugor népekkel, akiknek nyelve és kultúrája veszélyben van.

A magyar nyelv finnugor eredetének kutatása továbbra is folytatódik, és bár sok a tévhit és a vita a témával kapcsolatban, a nyelvészeti bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a nyelvrokonság nem azonos az etnikai vagy genetikai rokonsággal, ami sok félreértés forrása lehet. A tudományos kutatások célja az objektív tények feltárása, függetlenül politikai vagy kulturális érzékenységektől.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Látványtervek: Megújul Budapest egyik legcsúnyább köztere
• 45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
• Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum