Gyenyiszovai ember fosszíliáját találták meg az óceán fenekén

A gyenyiszovaiakat először 2010-ben fedezték fel a szibériai Altaj-hegységben található Gyenyiszova-barlangban.

Kiderült, hogy ez a faj a modern ember és a neandervölgyi ember közeli rokona, és mindkettővel keveredett, mielőtt kihalt volna. A genetikai nyomaik ma is megtalálhatók a kelet-ázsiai populációk genomjában, ami arra utal, hogy valószínűleg Kelet-Ázsia jelentős részét benépesítették, derül ki az IFLScience beszámolójából.

A Tajvani-szorosban talált állkapocs, amelyet a Penghu-csatornából emeltek ki, körülbelül 60-120 méter mélyről, forradalmasítja a gyenyiszovaiak elterjedéséről alkotott képet. Ez az állkapocs a Tibeti-fennsíkon található egyetlen másik ismert gyenyiszovai lelőhely mellett az első olyan fizikai bizonyíték, amely a faj ázsiai jelenlétére utal. A kutatók paleoproteomikai technikákat alkalmaztak a csont és a fogzománc fehérjéinek elemzésére, mivel a DNS kivonása nem volt lehetséges.

A Penghu-csatornában talált fosszília különösen fontos, mivel bebizonyítja, hogy trópusi környezetben is képesek voltak boldogulni. A leletet a Pleisztocén korban, amikor a terület még a kontinens részét képezte, a mai Tajvan partjaitól mintegy 25 kilométerre találták meg. Az állkapocs nagy fogakkal rendelkezik, ami megkülönbözteti a neandervölgyiektől és a modern emberektől.

Fotó: Chun-Hsiang Chang, Jay Chang

A Tibeti-fennsíkon talált leletek is fontosak a gyenyiszovaiak megértésében. Egy 160 ezer éves állkapocs, amelyet a Baishiya-barlangban találtak, szintén a gyenyiszovaiakhoz tartozik. Ez a lelet arra utal, hogy a gyenyiszovaiak korán benépesítették a fennsíkot és alkalmazkodtak a magaslati, alacsony oxigéntartalmú környezethez. Egy másik, fiatalabb lelet egy bordacsont, amelyet a Tibeti-fennsíkon találtak, körülbelül 48-32 ezer éves. A Discover Magazine szerint a felfedezés arra utal, hogy a gyenyiszovaiak a modern emberrel egy időben élhettek a térségben.

A gyenyiszovaiak és a modern ember közötti genetikai keveredés fontos szerepet játszott az ázsiai populációk evolúciójában. A délkelet-ázsiai populációk genomjában megtalálható gyenyiszovai DNS arra utal, hogy a két faj interakciója a régióban történt. A neandervölgyiekkel való keveredés mellett a gyenyiszovaiak is hozzájárultak a modern ember genetikai változatosságához.

A fosszília azonosításához használt módszerek alkalmazhatók lesznek más ázsiai ősi emberi fosszíliákra is, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hol és mikor éltek. Sajnos, a tajvani állkapocs korát pontosan nem lehet meghatározni, de valószínűleg 10-70 ezer, vagy 130-190 ezer év közötti.

A genetikai és paleoproteomikai módszerek remélhetőleg segítenek majd abban, hogy pontosabban meghatározzuk, mikor és hol történt a gyeniszovaiak és a modern ember közötti genetikai csere. A tanulmányok folyamatosan bővítik a róluk alkotott képet, és bemutatják az emberi evolúció komplexitását.

Érdemes elolvasni:

• Tudtad? 3 ezer évvel ezelőttig sötét bőrünk volt, a legtöbb európai ősünk nem fehér volt
• A legrégebbi, Afrikán kívüli emberi koponyák talán mégsem a Homo erectus fajhoz tartoznak
• Átírhatják az emberiség történelmét az afrikai esőerdőben talált 150 ezer éves eszközök