Trump különmegbízottja: Csak akkor lehet fegyverszünet, ha az oroszoké lesz a négy megszállt terület

Steve Witkoff amerikai különmegbízott azt mondta Donald Trump elnöknek, hogy az lenne a leggyorsabb módja a fegyverszünet elérésének, ha a négy megszállt ukrán régió „tulajdonjogát” Moszkva kezébe adnák.

A Reuters jelentése két meg nem nevezett amerikai tisztviselőre és öt másik, szintén névtelen forrásra hivatkozik az üggyel kapcsolatban. A források szerint Witkoff közvetítette ezt a javaslatot Donald Trump amerikai elnöknek, miután április elején Washingtonban találkozott Kirill Dmitrijev orosz követtel. Witkoff Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai rendezéshez vezető lehetséges utat.

Trump embere az orosz propagandát mondta vissza

A források szerint a Trump-kormányzat tisztviselői egyre inkább megosztottak abban, hogy miként lehetne kilábalni a háborújában kialakult patthelyzetből. Witkoff és Keith Kellogg amerikai különmegbízott pedig nem ért egyet a legjobb útvonalat illetően. A Tucker Carlson amerikai szélsőjobboldali médiaszemélyiségnek adott márciusi interjújában Witkoff nyíltan az orosz propagandát ismételgette, amikor Ukrajna megszállt területeiről beszélt. Azt állította, hogy Ukrajna oroszok által megszállt területein az emberek többsége részt vett népszavazásokon, és „jelezte, hogy orosz fennhatóság alá akar kerülni”. Itt valójában a Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon terület elcsatolásáról 2022 szeptemberében tartott orosz látszatszavazásra utalt.

Vlagyimir Putyin orosz államfő (j) fogadja Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját Szentpéterváron 2025. április 11-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

„Szabályos” népszavazások a megszállt területeken

A sietve megszervezett „népszavazásokat” fegyverrel a kezükben tartották a régiók orosz ellenőrzés alatt álló részein, a választók megfélemlítése szinte mindenhol előfordult, és katonák házról házra jártak a szavazóurnákkal. Az úgynevezett „népszavazások” ellentmondtak a nemzetközi, az ukrán, de még az orosz jognak is, és csak két ország ismerte el őket: Oroszország és Észak-Korea, ahol nem szokás népszavazásokat tartani, vagy azok eredményét figyelembe venni.

Moszkva először 2014-ben törvénytelenül kiáltotta ki a Krím-félsziget feletti ellenőrzését, valamint nyolc évvel később a részben megszállt Donyeck, Herszon, Luhanszk, és Zaporizzsja és területének annektálását. A Trump-kormányzat már jelezte, hogy elvárja Kijevtől, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként területi engedményeket tegyen, és „irreálisnak” nevezte Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítását.

Több száz kínai katona harcolhat Oroszország oldalán

Volodimir Zelenszkij szerint legalább „több száz” kínai harcol Oroszország oldalán az Ukrajna elleni háborúban. A Kyiv Independent szerint az orosz erőkhöz csatlakozó kínai állampolgárok állítólagos száma az ukrán elnök korábbi nyilatkozata óta növekedett. Április 9-én azt mondta, hogy 155 kínai katona állt be az orosz hadseregbe. A hét elején Kijev elfogott két kínai állampolgárt, akik Donyecki területen harcoltak Oroszország oldalán. A hadifogságban lévő tisztek pedig beszámoltak oroszországbeli élményeikről is.

Érdemes elolvasni:

• Az elfogott kínai katona szerint jobb sora van ukrán hadifogságban, mint Oroszországban
• A brit védelmi miniszter szerint Európa nem gyakorol elég nyomást Putyinra
• Az ukrán külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy Oroszország meg akarja támadni egész Európát