Valóban egészségtelenebbül táplálkoznak a magyarok, mint az amerikaiak?
A Cornell Egyetem neves biokémikusa megállapította, hogy a magyarok kevesebb rostot fogyasztanak, mint húst, és ennek következményeként több szívroham fordul elő hazánkban, mint az Egyesült Államokban. Lehet, hogy a paprikás kolbász és a zsíros kenyér tényleg nem a legegészségesebb megoldás?
Táplálkozástudományi eredmények
T. Colin Campbell sikerkönyvében azt vizsgálta, milyen összefüggés van az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása és napjaink leggyakoribb krónikus betegségei – például szívkoszorúér-betegség, cukorbetegség, emlő-, prosztata- és vastagbélrák – között. Több mint egy évtizedes kutatása során világszerte gyűjtött adatokat, amelyeket aztán országonként hasonlított össze.
Arra jutott, hogy azokban a régiókban, ahol kevesebb állati fehérjét és több növényi alapú ételt fogyasztanak, sokkal alacsonyabb az ilyen halálos betegségek aránya. Sajnos Magyarország nem szerepelt jól a globális összehasonlításban: úgy tűnik, hogy húsközpontú étrendünk komolyan károsíthatja egészségünket.
Nemzeti statisztikák
Forrás: canva.com
A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a különféle rákos megbetegedések évtizedek óta vezető haláloknak számítanak Magyarországon. Az Európai Egészségügyi Megfigyelőközpont adatai szerint 2014-ben e két krónikus betegség következtében 35 ezer nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45%-a) vesztette életét.
Az európai életkilátások rangsorában az utolsók közt vagyunk: csak Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia áll mögöttünk – ezek szintén húsban gazdag étrendről ismertek. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a magyarok többsége nem követi az ajánlott napi négy adag zöldség- és gyümölcsfogyasztást. A nők mindössze 59,5%-a, a férfiaknak pedig csak 53,7%-a visz be elegendő rostban gazdag táplálékot, míg 36,3% napokon keresztül semmilyen rostos ételt nem fogyaszt.
Nem meglepő, hogy a világ legegészségesebb és legidősebb emberei – az úgynevezett „kék zónákban”, például Japánban, Kína ritkán lakott területein és a mediterrán térségekben (Görögország, Szardínia) élők – főként növényi alapú étrendet követnek, melyben a húsfogyasztás csak másodlagos szerepet kap.
Bölcs gondolatok
Sokáig azt hittük, hogy a tartalmas, házi főztünk szolgálja leginkább egészségünket, vagy legalábbis kevésbé ártalmas, mint az amerikai gyorsételek. A tudomány előrehaladtával azonban előbb-utóbb rá kell döbbennünk: ha hosszú távú egészséget szeretnénk, a húsalapú étrend nem feltétlenül a legjobb választás — még akkor sem, ha a népszerű szlogen szerint „a hús erőt ad”.
Az igazság az, hogy a húsok – legyen szó marháról, sertésről, csirkéről vagy halról – a magas telített zsír miatt érelmeszesedést okoznak, amely megemeli a vér káros koleszterinszintjét. Az elzáródott artériák nem tudják megfelelően ellátni vérrel a létfontosságú szerveket, például a szívet vagy az agyat, így fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Már napi egy adag hús 22 százalékkal is növelheti a szívroham esélyét. Ezzel szemben egy Harvard-i kutatás szerint a rostbevitel csökkenti a vérnyomást és a koleszterint, javítja az inzulinérzékenységet, így segít megelőzni a szívelégtelenséget. Ráadásul a rost telítettségérzetet okoz, így kevesebbet eszünk, ami a fogyást is elősegítheti.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
