Fókuszban Észak-Afrika: miért lenne indokolt a Polisario Front terrorista szervezetként való elismerése az USA számára?
A Nyugat-Szahara körüli konfliktus ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, és ma már nem csupán regionális vita, hanem a globális hatalmi versengés egyik fontos terepe. Míg korábban Marokkó és a szeparatista Polisario Front közötti patthelyzetként kezelték, mára az ügy közvetlen kockázatot jelent az Egyesült Államok biztonsági és geopolitikai érdekeire nézve. A Polisario egyfajta felszabadítási mozgalomként hivatkozik magára, valójában azonban olyan félkatonai csoportként működik, amely radikalizál, fegyvereket csempész, és kapcsolatban áll Irán vagy például Oroszország stratégiai törekvéseivel.
A marokkói kapcsolat és amerikai érdekek
Marokkó az Egyesült Államok egyik legszorosabb regionális partnere, nem NATO-tag szövetséges. És ez igaz fordítva is tehát Marokkó stabil, megbízható partnerként tekint az USA-ra, és kulcsszerepet tölt be a térség békéjének megőrzésében. 2020-ban Donald Trump elnök szakított a korábbi, semleges amerikai politikával, és hivatalosan is elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett. Ez fontos lépés volt az amerikai külpolitika realitásokhoz való igazításában, de az ügy itt nem állhat meg: az Egyesült Államok következő logikus lépése az lenne, hogy külföldi terrorista szervezetként (FTO – foreign terrorist organization) ismeri el a Polisario Frontot.
A szervezet nemcsak megsérti az ENSZ által közvetített tűzszünetet, hanem humanitárius segélyeket térít el, fegyvereket csempész, kapcsolatot ápol a Hezbollahhal és a PKK-val, valamint iráni támogatással drónokhoz jut. Ezek a tevékenységek túlmutatnak az egyszerű szeparatizmuson: a Polisario a destabilizáció eszköze lett a Száhel-övezetben, ahol amerikai katonák is szolgálnak, és ahol a dzsihadista csoportok megerősödése közvetlen fenyegetést jelent Washington számára.
A nyugati világ számára Marokkó az utolsó stabil támasz a térségben, írja a Hudson.org A Wagner-csoport orosz zsoldosai, valamint az iráni fegyverek jelenléte csak tovább mélyítik az instabilitást, miközben a Polisario működését sokáig figyelmen kívül hagyták. Az amerikai tétlenség ebben az összefüggésben nemcsak a szövetségesek iránti elköteleződés hiányát sugallja, hanem a stratégiai gyengeség jele is lehet.
Mindazonáltal a politikai akarat kezd körvonalazódni Washingtonban. Joe Wilson képviselő törvényjavaslatot készít elő, amely a Polisario fenyegetését hivatott feltárni, míg Marco Rubio szenátor kifejezetten támogatja a marokkói autonómiatervet, mint az egyetlen hiteles megoldást. Az FTO-minősítés nemcsak jogilag megalapozott lenne, hanem világos üzenetet küldene az Egyesült Államok stratégiai eltökéltségéről.
Történelmi és ideológiai háttér
A történelmi háttér világos: a Polisario a hidegháború idején a keleti blokk eszközeként működött, többek között szovjet, líbiai és kubai támogatással. Stratégiája a kezdetektől gerillaharcra, propagandára és dezinformációra épült, és ez máig nem változott. Az ENSZ által közvetített 1991-es tűzszünet csak ideiglenes nyugalmat hozott, a tartós megoldás azonban elmaradt – és ezt a helyzetet ma újra kihasználják azok az országok, amelyek Amerika befolyását igyekeznek visszaszorítani Afrikában.
A Polisario táborai mintegy 90 ezer embernek adnak otthont. A Human Rights Watch jelentése szerint ezek a települések nélkülözik a politikai szabadságot és az alapvető emberi jogokat. Kényszersorozás, sajtószabadság hiánya, sőt, a rabszolgasághoz hasonló körülmények is jelen vannak. A segélyekkel való visszaéléseket az Európai Csalás Elleni Hivatal is dokumentálta. Ezek a módszerek nem egy demokratikus mozgalom, hanem egy elnyomó rezsim sajátjai.
A Polisario Front a dzsihadista hálózat tagja
A szervezet terrorista kapcsolataik is alátámasztják a minősítés szükségességét. Az egyik legismertebb példa Adnan Abu Walid al-Sahrawi esete, aki a Polisario kötelékéből emelkedett fel, majd a Nagy-Szaharai Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vezetője lett. Vezetése alatt az ISGS több véres támadást hajtott végre, köztük egy 2017-es akciót, amely során négy amerikai katona vesztette életét. A Pentagon később öt millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.
Gyakorlati hatása lenne a terrorista szervezetként való elismerése
Az FTO-minősítés nemcsak szimbolikus lenne: gyakorlati hatásai is jelentősek, és az alábbi célokat szolgálná:
- Befagyasztaná pénzügyi forrásaikat,
- Megszakítaná kapcsolataikat Iránnal és más ellenséges hatalmakkal,
- Csökkentené a térségbe áramló fegyverek mennyiségét,
- Erősítené a marokkói-amerikai hírszerzési együttműködést,
- Leleplezné a Polisario humanitárius álcáját,
- Segítene felszámolni a menekülttáborok politikai kihasználását.
A kijelölés továbbá segítene leleplezni a Polisario humanitárius álarcát, amely mögé évtizedekig bújt. A terrorista címke elvenné a csoport hitelét az olyan nemzetközi intézmények előtt, mint az Afrikai Unió vagy az Európai Parlament, és rávilágítana arra is, hogyan használják politikai nyomásgyakorlásra a menekülttáborok lakóit.
A Polisarióhoz kötődő militáns hálózatok az egész Száhel-övezetben instabilitást gerjesztenek, fenyegetik az amerikai személyzetet, aláássák a regionális kormányokat, és megzavarják a hozzáférést a globális ellátási láncok számára létfontosságú urán-, arany- és ritkaföldfém-lelőhelyekhez.
Végső soron Nyugat-Szahara nem elszigetelt kérdés, hanem egy olyan régió, ahol a terrorizmus, a geopolitika és az ásványkincsekhez való hozzáférés metszik egymást. A Polisario jelenléte aláássa a biztonságot, fenyegeti az amerikai érdekeket, és akadályozza a régió fejlődését. Marokkó ezzel szemben megbízható partner, aki kiképzi a térség biztonsági erőit, és lehetővé teszi az USA számára, hogy hosszú távon jelen legyen a kontinens nyugati kapujánál. A Polisario Front terrorszervezetként való elismerése nemcsak időszerű, hanem elengedhetetlen lépés lenne az amerikai érdekek védelmében – és egyértelmű jelzés mind szövetségeseknek, mind ellenfeleknek, hogy Washington nemcsak szavakban, hanem tettekben is megvédi stratégiai partnereit, írja a Hudson.org elemzése.
Ez is érdekes lehet: Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
