Magyar fegyveresek őrzik Krisztus sírját a világon egyedülálló módon

Hajdúdorog városában különleges húsvéti hagyomány él tovább: fegyveres fiatal férfiak, úgynevezett Krisztus katonái állnak díszőrséget a templomban felállított szimbolikus sírnál. Ez a népszokás korábban sok helyen jelen volt, mára azonban csak itt maradt fenn, ahol a görögkatolikus közösség nagy becsben tartja ezt az egyedülálló szertartást.

Történelmi gyökerek: Krisztus katonái

A Krisztus katonái nagypénteken, a nagy alkonyati zsolozsma idején kezdik meg szolgálatukat, amely húsvétvasárnap, az ünnepi szertartás végéig tart. A szokás bibliai eredetű: az evangélium szerint Jézus halála után a zsidó vezetők attól tartottak, hogy tanítványai ellopják a testét, ezért katonákat rendeltek a sírhoz, írja a Lelépő.

Hajdúdorogon már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is jelen volt ez a hagyomány. A XIX. század végén a források „kardos legényekként” és „őrző katonákként” említik a résztvevőket. A helyi néphagyomány és az evangéliumi történet így találkozott egymással, mivel a hajdúk körében bevett szokás volt, hogy a főúri temetéseken katonák őrködtek kivont karddal.

Magyar templomban fegyveres díszőrség vigyázza Jézus Krisztus sírját – máshol már kihalt a szokás. Fotó: MTI

Egy megtisztelő feladat

A jelképes sír őrzése nagy megtiszteltetésnek számít. A XX. század közepéig kizárólag azok lehettek Krisztus katonái, akik már letöltötték katonai szolgálatukat, de még nem nősültek meg. Napjainkban a legfőbb feltétel, hogy nőtlen legyen a jelentkező helyi fiatal férfi.

Általában tíz-tizenkét fős csapatokban szolgálnak, vezetőjük a káplár, aki az összes liturgikus eseményen irányítja őket. Viseletük hagyományos: fekete csizmanadrág, zakó, kemény szárú csizma, Bocskai stílusú sapka, valamint kard. A szolgálat alatt a kucsma elejét és az ujjas zsebeit zöld tujával díszítik, amelyet Jézus feltámadása után fehér zsebkendőre cserélnek.

Magyar templomban fegyveres díszőrség vigyázza Jézus Krisztus sírját – máshol már kihalt a szokás. Fotó: MTI

Liturgikus szerep és kulturális örökség

Elsőként a nagypénteki szertartáson tűnnek fel, amikor kettős sorban, határozott léptekkel vonulnak be a templomba, hangosan kopogva a márványpadlón. A mise után körmeneten vesznek részt, ahol a halotti leplet vivő papot kísérik körbe. A szertartás részeként a leplet elhelyezik a sírban, majd megkezdik a váltott őrszolgálatot, amely egészen szombat éjjelig tart. Nagyszombaton, éjfél előtt 15 perccel érkeznek vissza a templomba, hogy megcsókolják a halotti leplet. Húsvét vasárnap a misén a káplár jelzésére egyszerre térdelnek le, sapkáikat a térdükre helyezik, kardjaik hegyeit pedig egymáshoz érintik. Az ünnepi liturgia után kivonulnak a templom elé, ahol megkezdődik a pászkaszentelés, a papot pedig két Krisztus katona kíséri.

A hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya nemcsak vallási, de kulturális értéket is képvisel. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások minisztere 2016-ban a magyar szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére emelte ezt a szokást.

Legfrissebb írásunk húsvéttal kapcsolatban: Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát

ezt is olvasd el:

5 húsvéti hagyomány, amely kikopott a köztudatból

7 különös húsvéti hagyomány szerte a világból